Győry Dezső: Kiáltó szó – válogatott versek

IV. A történelem sodrában

KORTÁRSAK ÉS AZ ISTEN Mit félsz ? Mitől ? Mit nem bírsz ? Hogy a kétség vattává tépi széjjel ideged? Hajthattad volna főd Isten kezébe: Ő bemarkol a világmindenségbe s az űrből borogat rá hideget. A történelem tankjai begyújtvák. Tudtad, hallhattad unos-eleget, gyűlölségből csak sárkányfog-vetés lesz, s nem menekülhet előle nevéhez senki és semmi, csak a szeretet. Hajlandó mennyit voltál érte tenni? s hajlandó mennyit vagy ma tenni kész? Menetrend szerint tapsolod a tankot ? S ha egysors-népek egymást marják, hangod magába csuklik ? Ennyi az egész ? Ki tüzet rak az Isten tenyerében, nem lel nyugvást. S a föld tovább forog. A gyűlölség csak gyűlölséget tápol. S míg el nem vész mind, egy a másikától, a világűr hűvösen mosolyog. 1937 182