Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VII.fejezet Folyóiratok és szerepük az irodalmi életben
ményebben megnyilvánuló antiklerikalizmusban 57 3 tükröződött vissza. Az Új Szó marxista irányban történő eszmei kristályosodását a polgári sajtóban is észrevették, és megállapították, hogy „amíg a Tűz és a Nemzeti Kisebbségek 57 4 bizonyos lírai szocializmust hirdettek, addig Barta folyóirata az érzelmi szocializmus helyett a marxista szemszögű tudományosságot favorizálta". 575 Az idézett cikkíró ehhez a megállapításhoz azt is hozzátette, hogy „a kisebbségi helyzet marxi elemzését először az Új Szóban találjuk meg" 57 0. Barta Lajos és a Sarló vezetői között rendkívül szívélyes és szoros volt a kapcsolat. Az Új Szó I. évfolyama - A Mi Lapunk és a Vetés mellett - a kibontakozó Sarló legfontosabb fórumának, mondhatnánk így is: eszmei kifutópályájának számított. Azok az elvi jelentőségű állásfoglalások (elsősorban a Balogh Edgár által írt Az új nemzedék szav<r 7~), amelyek a kialakuló mozgalom további útját döntő mértékben meghatározták - és amelyek közlését a házilapként szereplő A Mi Lapunk semmiképpen sem vállalhatta volna -, az Új Szóban jelentek meg. Balogh Edgár szerint Bartát a lap megindítására is a sarlós mozgalom ihlette. 57 8 A sarlósok a későbbi évfolyamokban is a legaktívabb munkatársak közé tartoztak. Közülük - Balogh Edgár és a főmunkatársként feltüntetett Peéry Rezső mellett - Dobossy László, Horváth Ferenc, Jócsik Lajos és Kardos Ferenc írásaival találkozunk sűrűbben a lapban. 57 9 A többi hazai magyar író közül Földes Sándor, Ilku Pál, Jarnó József, Krammer Jenő, Morvay Gyula, Prerau Margit, Sellyei József és Szalatnai Rezső, 58 0 az emigráns írók közül pedig Balázs Béla, Karikás Frigyes és az ugyancsak főmunkatársként szereplő Szucsich Mária 58 1 alkotják az Új Szó törzsgárdáját. Maga Barta Lajos a szervezés és szerkesztés fárasztó munkája mellett rengeteget ír a lapba: kultúrés irodalompolitikai cikkein kívül folytatásokban közli a Gyárépítők című regényét is. Az Új Szó a munkásoktatás tartalmi és módszertani kérdéseinek is figyelmet szentelt. Az az ankét, amely ebben a kérdéskörben a II. évf. 7-8. sz.-ban indult meg, a következő kérdéseket vetette fel: 1. Mire kell tanítani a munkásságot? 2. Hogyan kell tanítani a munkásságot? 3. Milyen, a munkások175
