Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VII.fejezet Folyóiratok és szerepük az irodalmi életben
gyar kultúra magasságait akarta mutatni, s ugyanarra a magasságra akarta hozni az utódállamok egész magyarságának kulturális szintjét, mégis rövid idő alatt el kellett sorvadnia, mert még nem alakult ki egészséges irodalmi közvélemény, egyszerűen nem volt még jelen: a művelt olvasó, aki minden előkészület nélkül be tudta volna fogadni a légűrbe fúródó: magasságok hideg szikrázását." 56 8 A Tűz megszűnése utáni időben öt-hat évig tartó stagnálás következett be, amelyben a tartós irodalmi folyóirat hiányát napilapok és más jelleggel bíró folyóiratok próbálták áthidalni. A Kassai Napló, A Reggel és a Mi Lapunk fontos „kisegítő" szerepéről az előző fejezetben már szó volt; hasonló hézagpótló feladatot töltött be a Prágai Magyar Hírlap. 56 9 Itt említjük meg az Új Auróra című konzervatívan nemzeti szellemű almanachot is, amely Dobai János, majd Reinel János szerkesztésében 1922től 1932-ig jelent meg, de teljesen dilettáns színvonalú volt. A húszas évek végétől, pontosabban 1929-től az irodalmi, irodalmi-kritikai sajtóban élénk fellendülés következett be, és 1938-ig tíz-tizenkét színvonalas folyóirat jött létre. Közülük először az Új Szót és Az Űtat mutatom be. Az Új Szót az emigráns írók egyik kitűnősége, az Ady-nemzedékhez tartozó Barta Lajos alapította és szerkesztette. Az 1929 szeptemberében induló és havonként kétszeri megjelenésre tervezett lap első évfolyamában nyolc, a két és fél éves szünetelés után 1932 áprilisában folytatódó II. évfolyamban tizenhárom, a III. évfolyamban pedig mindössze egy szám jelent meg. 57 0 Az Új Szó „irodalmi, művészeti és társadalmi folyóiratnak" nevezte magát, de anyagában a kultúrpolitikai és társadalompolitikai anyag érezhetően túlsúlyban volt. Eszmei orientációja az I. évfolyamban meglehetősen tág, a baloldaliság széles skáláját felölelő volt. Az ideológiai szempontból eklektikus képet mutató első számokban többek között olyan cikkek is megjelentek, amelyek a „marxista kereszténység" Németországban és Ausztriában elterjedt mozgalmáról pozitív értékelést adtak. 571 A lap eszmei irányzatában aztán a II. évfolyamtól kezdve fokozatosan erősödő balratolódás következett be, és ez elsősorban a szovjet társadalommal és kultúrával foglalkozó nagyszámú cikkben és tanulmányban, 57 2 valamint az egyre ke174
