Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
IV.fejezet fjúsági mozgalmak
megalakítsák a Magyar Fiatalok Szövetségét... mely a magyar dolgozó- és tanulóifjúság szervezete lesz, s össze akarja fogni mindazokat a helyi szervezeteket, amelyek a magyar fiatalság kulturális, szociális és egészségügyi feladatait demokratikus szellemben, a haladás vonalán akarják megoldani." A Magyar Fiatalok Szövetsége 1936. október 4-én Pozsonyban alakult meg, 20 7 és programjának megfelelően összefogta a magyar nyelvterületen már működő vagy később megalakuló népfrontos szellemiségű kultúregyesületeket. 1937 decemberében, az MFSZ első országos konferenciája idején, a szövetség hatáskörébe harminckét egyesület 20 8 tartozott összesen 2500 taggal. A tagegyesületek sorában ott találjuk a prágai Petőfi Kört, amely azzal a céllal jött létre, hogy „a magyar kultúrát a Prágában élő magyarok között terjessze" 20 9, és a Sarló tradícióit őrző Táncsics Kört, amely a prágai magyar egyetemi hallgatók leghaladóbb elemeit népfrontszellemben fogta össze. A Magyar Fiatalok Szövetségének vezetői többször hangoztatták, hogy a szövetség „nem akarja a meglevő magyar ifjúsági és kultúrszervezetek mellett az új vetélytárs szerepét játszani... hanem baráti együttműködést akar teremteni az SZMKE, a Munkásakadémia, az SZKIE stb. szervezetekkel, és egyesíteni mindazokat, akik a magyar ifjúság békésebb, szabadabb, szebb jövőjének hívei". 21 0 Sajnos, ilyen átfogó szándékú koordináció az egyesült ellenzéki pártok egyre nyomasztóbb befolyása alatt álló SZMKE- és SZKIE-szervezetek elzárkózása miatt - nem valósult meg. Itt az ifjúsági mozgalom keretében emlékezünk meg arról a nagyszabású népfrontszellemiségű vállalkozásról, amelyet Tavaszi Parlament néven a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság (Bólya Lajossal az élen) szervezett meg. A Tavaszi Parlament a csehszlovákiai magyar kulturális szervezetek kongresszusa volt, amelyet kezdeményezői azért hívtak össze, hogy „a magyar kulturális munka egységesítésének és megosztásának kérdését megtárgyalják". 21 1 Az 1936. április 18-19-én Érsekújvárban összeült Parlament a kisebbségi magyar kultúrerők impozáns találkozója volt, amelyen úgyszólván az összes kulturális szervezet és intézmény képviseltette magát. 21 2 A kongresszuson 82