Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
IV.fejezet fjúsági mozgalmak
orvosi, a tanítói és a szociofoto-csoport) élénk tevékenységet fejtettek ki. A munkásmozgalomhoz eljutott Sarló az új nemzedék teljességének és „célszerű felépítésének" érdekében az értelmiség szakcsoportjainak megszervezése mellett a kisiparos-, kisgazda-, gyárimunkás- és földmunkásrétegek ifjúságának „öncélú szervezését", „tudatos osztálypedagógiával" való nevelését is célul tűzte ki. 18 2 Ezt a társadalmilag széles szétágazású tervet a sarlósok csak részben és lokálisan, a pozsonyi Vörös Barátságban kifejtett - és az előző fejezetben érintett - munkájukban valósították meg. A szociográfiai jellegű és értékű kutatásokra először a regösvándorlások fejlettebb szakaszában - 1930 nyarán - került sor. Ezeket az új típusú vándorlásokat a Sarló vezetőségében - ahol arról is ábrándoztak, hogy a mozgalmat „a tudományos népismeret csúcsintézményévé alakítják át" 18 3 - tudományos alapossággal készítették elő. Megszülettek az első szociográfiai kérdőívek: a Csáder Mihály orvosi szemináriumi csoportja által összeállított, száz kérdésből álló Népegészségügyi kérdések 18 4 és a Balogh Edgár, Horváth Ferenc, Dobossy László és Asztély Sándor szerkesztésében létrehozott A gyarmati és osztálykizsákmányolás jelenségei című falukutatási kérdéscsoport. 18 5 Az 1930 nyarán négy csoportban végzett kutatás 18 6 eredményeiből elsősorban Balogh Edgár szociográfiai riportja (Tíz nap Szegényországban j 18 7 emelkedik ki, melyet Fábry Zoltán a kosúti események után írt nagyszabású helyzetfelméréssel, a szintén Balogh Edgár tollából származó A galántai járás kistükrével 18 8 együtt - találóan és jogosan „a magyar szociográfia szlovákiai kezdő fejezetének... és egyik sarkalatos jegyzőkönyvének" nevez. 18 9 Az 1930-as vándorlások anyagából a sarlósok könyvet akartak kiadni, és egy másik vándorlás keretében Felső-Csallóköz monográfiáját is el akarták készíteni, de ez a tervük - főleg anyagiak hiányában - meghiúsult. „Csak akkor sajnáltuk ezt jó néhányan - írja Balogh Edgár -, mikor hat kerek esztendő múlva a magyarországi falukutatók első kollektív falurajza (az Elsüllyedt falu a Dunántúlon) megjelent, s utána a Magyarország felfedezése sorozat feltűnést keltő kötetei sorra napvilágot láttak... Sokszor volt szó később 77
