Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

IV.fejezet fjúsági mozgalmak

IV. FEJEZET IFJÚSÁGI MOZGALMAK A csehszlovákiai magyar kisebbség két világháború közötti életében a legérdekesebb és legtermékenyebb szakasz a húszas évek második fele. Ennek a mozgalmas fél évtizednek folyamán az anyatestből kiszakadt és az államfordulat óta kábultságban, passzivitásban élő részmagyarság eszméletre ébred, és heterogén összetételű néptöredékből központi tudatú etnikummá, a helyzetét fokozatosan felismerő és az új feltételek között boldogulását kereső kisebbséggé válik. Abban az összetett és széles motivációjú folyamatban, amelyben ez az átalakulás végbement, a kisebbségi helyzetfelismerés és útkeresés kialakult, az ifjúsági mozgalmak* rendkívül jelentős szerepet töltöttek be. Krammer Jenő, aki a csehszlovákiai magyar ifjúság fejlődését egy monográfiájában

13

5 lélektani szempontból vizsgálta, az ifjúsági mozgalmakon belül két fő típust különböztet meg. „Az ifjúsági mozgalmaknál lényeges különbséget kell tennünk olyan mozgalmak között - mondja amelyeket készen talál az ifjúság, melybe belép és melyhez mint kész kerethez alkalmazkodik; átveszi annak erkölcsi és eszmei tartalmát (cserkészet) - és olyanok között, amelyeket történelmi helyzetének parancsoló szava indíttat meg vele." Krammer szerint: „az utóbbira ritkán adódik példa: csak olyan helyzetekben, amikor a felnőtt nemzedékek valamiképpen elvesztik irányító és szervező szerepüket, és a magára hagyott szellemi és társadalmi életet csak az ifjúság megmozdulása terelheti új mederbe".

13

6 A csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalmak történetében

137 a második típus legkristályosultabb formáit, „a szabadjára en* Ebben a fejezetben csak olyan ifjúsági mozgalmakról van szó, amelyek közvetlenül nem tartoztak egyik politikai párt keretébe sem. 69