Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

III.fejezet Az iskola és az iskolán kívüli népművelés

SZMKE-alapszabályokba a kisebbségi jogvédelem hangsúlyozása helyett a „szellemi és kulturális értékek megőrzésének és fejlesz­tésének" követelményét iktatta be. 10 7 Az 1925 nyarán beterjesztett alapszabályokat a hatóságok 1928 júniusában hagyták jóvá. Az SZMKE tényleges működésé­nek kibontakozására - a helyi szervezetek alakítására, meg­szervezésére és kulturális programmal való ellátására - ennél jóval későbben, a harmincas évek derekán került sor. Az 1936­ban végrehajtott belső átszervezés után a komáromi központból irányított SZMKE működési területe hat körzetre oszlott, me­lyeknek Komárom, Nyitra, Galánta, Léva, Rozsnyó és Kassa voltak a székhelyei. A körzetek élén titkárok álltak, akik között neves kultúrmunkások is akadtak (Tichy Kálmán festőművész és író, Darkó István író, Varga Imre publicista és Szombathy Viktor író, aki a komáromi körzet titkári funkciója mellett a központi titkári tisztet is betöltötte). A helyi szervezetek száma 1938-ban 182 volt, s a taglétszám ekkor már közel tíze­zerre emelkedett. A helyi szervezetek kulturális tevékenysége két részre osz­lott: a központ által megszervezett és irányított egységes prog­ramra és az öntevékeny kulturális munkára. A központ vagy előadókat, vagy az úgynevezett munkafüzetek formájában sokszorosított előadási anyagot küldött a helyi szer­vezetekbe. Az előadások egy része a nemzeti irodalomból és történelemből merítette témáját, másik részük pedig a praktikus ismeretterjesztés céljait szolgálta, és a tagság gazdasági, egész­ségügyi, technikai, adóügyi stb. ismereteit gyarapította. 1938-ban kezdték meghonosítani az esti tanfolyamokat, amelyekben szin­tén gyakorlati tudnivalókra: helyesírásra, számolásra, köny­velésre, a postai és közigazgatási nyomtatványok kitöltésére stb. oktatták a jelentkezőket. Az öntevékeny kulturális munka a műkedvelő színjátszásra és a dalárdákra szorítkozott. A központ e téren - főleg szín­darabok és színpadi kellékek kölcsönzésével, valamint a hi­vatalos SZMKE-lapban 10 8 rendszeresen közölt rendezési taná­csokkal, útmutatásokkal - hatékony segítséget nyújtott a helyi szervezeteknek. Az SZMKE kései fellendülése idején - 1936­56

Next

/
Thumbnails
Contents