Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
III.fejezet Az iskola és az iskolán kívüli népművelés
a magyar diákmenza 1932-ben jogi személy jellegével bíró segítő egyesületté vált, és a Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesülete nevet vette fel. Ettől az időtől kezdve a magyar diákmenza fő anyagi bázisává is az állami, országos és járási segélyek váltak, de azért teljesen az önkéntes társadalmi adományok sem maradtak el. A Mensa Academica Egyesületnek úgyszólván minden magyar egyetemista tagja volt, és a menza fenntartásához csekélyke mértékben az általuk fizetett tagdíjak is hozzájárultak. A magyar egyetemi hallgatók száma átlagban 900-1000 között mozgott, 1932-ben 1000 fölé emelkedett. Vájlok Sándor kimutatása szerint 1938-ban Csehszlovákia 30 564 főiskolai hallgatója közül 953 volt magyar, s ezek megoszlása a következő volt: 162 bölcsész, 283 jogász, 269 medikus, 45 gyógyszerészhallgató, 2 képzőművész, 172 technikus, 15 állatorvos, 1 bányászati és 4 erdészeti és mezőgazdasági főiskolás. Sinkó Ferenc megállapította, hogy ugyanabban az évben „a magyar főiskolások a köztársaságbeli összes egyetemi hallgató 3,1 %-át teszik ki, noha a nemzetiségi kulcs szerint 5,5 %-ot kellene kitenniük". Sinkó nem tartotta kielégítőnek és okszerűnek a szakok közti átlagos megoszlást sem; rámutatott arra, hogy „a túlzsúfolt tanári szak mellett megdöbbentően kevés a közgazdasági és kereskedelmi szak hallgatója". 9 5 1926 és 1932 között a magyar egyetemi hallgatók szabályszerűen megtartott évi kongresszusait 9 6 az egyetemi ifjúságon belül megindult nagyfokú ideológiai erjedés és differenciálódás rendkívül mozgalmassá tette. A Sarlónak az évei voltak ezek, és azoké a mozgalmaké - a Magyar Munkaközösségé és a Prohászka Köré -, amelyek a Sarló hatására és mintájára, de a Sarlóval szemben bontakoztak ki. A könyv következő fejezete ezekről a mozgalmakról majd részletes képet nyújt; itt most csak annak a kapcsolatnak, illetve ellentétnek bemutatására kerül sor, amely a CSMASZ és az ideológiai csoportok (főleg a Sarló) között kialakult. Az egyetemi körök (MAKK-ok) egyesüléséből létrejött átfogó országos diákszövetségnek, a CSMASZ-nak feladata a magyar főiskolai hallgatóság közös érdekeinek védelme volt. Ezt a küldetést nyilvánvalóan akkor láthatta el legjobban, ha az ideoló51
