Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

III.fejezet Az iskola és az iskolán kívüli népművelés

külön nemzetiségi egyesületük 1937-ig nem volt. Ekkor alakult meg a Szlovákiai Magyar Tanáregyesület. A magyar nemzetiségű tanerők száma Csehszlovákiában 1921ben 2162 volt. Ez a szám 1930-ig - a kiutasítások és elbocsátások következtében is - 1521-re apadt. A magyar nyelvű iskolákban működő tanerők együttes száma ennél magasabb volt, mert a magyar nemzetiségűek mellett idegen nemzetiségűek is tanítottak ott. Az elemi iskolák tanítóutánpótlásáról - mint már láttuk két magyar tanítóképző gondoskodott. A középiskolai magyar tanárképzés nem volt kielégítő módon megoldva; az egyetemi előadások és vizsgák - beleértve a magyar szakosok számára hiányosan megszervezett szakkollégiumokat és szemináriumokat is - cseh, illetve szlovák nyelven folytak. Az államfordulat utáni első években a magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók jelentős része Magyarországon (vagy a Prágában és Brünnben meghagyott német egyetemeken) folytatta vagy kezdte meg tanulmányait. A húszas évek közepétől - s különösen a nosztrifikációs tilalom elrendelésétől - a hazai egyetemek látogatása egyre nő, és csakhamar ez válik szokottá, szabályszerűvé. A cseh és a szlovák egyetemen való tanulás csak nyelvi szempontból volt nehéz, anyagilag nem. A tandíjak és szemeszter! óradíjak alcsonyak voltak, s a tandíjmentesség megállapításánál elsősorban a szociális körülményeket vették alapul. A jó előmenetelű vagyontalan hallgatók olyan ösztöndíjhoz juthattak, amellyel az egyetemi városban szerényen ugyan, de fenn tudták magukat tartani. A polgári Csehszlovákiában csak egy egyetemi jellegű magyar intézmény volt, az 1925-ben létesült losonci református teológia. A szövetkezett ellenzéki pártok fellépésüktől kezdve magyar nyelvű egyetemet (vagy legalább csonka egyetemet) követeltek. „Ismételten szót emeltünk egy magyar nyelvű egyetem létesítése érdekében, de mindannyiszor merev elutasításra találtunk - írja a Központi Iroda vezetője, Flachbarth Ernő. - Pénzügyi nehézségekre, alkalmas tanerők hiányára, a hallgatók csekély számára és főként a magyar kisebbség aránylag kicsiny voltára hivatkoztak, hogy megokolják elutasító magatartásukat. Vala47