Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

fordítsa hüvelykujját, és felharsogjon a vérszomjas tömeg kiáltása: Recipe ferrum, recipe ferrum!" Az Új Munka halálán örvendező cikkekből Fábry a Szentiuáni Kúria című tanulmányában két részletet közöl: a) Kárpáti Híradó: „Az új arcú magyaroknak alapos lecke ez: megtanulják, hogy ők nem diktálhatnak a magyar közvéleménynek, s le kell szállaniuk ködös és káros teóriáik magas lovairól." b) Nép: „A lapot hamis vágányok felé terelgetik, amit pártjaink vezető férfiai máris észre vettek, és a teljes kisiklás megakadályozása a legrövidebb időn belül meg fog történni." (Idézve a Kúria, kvaterka, kultúra, 243. 1.-ról.) „A Prágai Magyar Hírlap három munkatársa, Darkó István, Győry Dezső és Vozári Dezső 1931 őszén nyilatkozatot tesznek közzé, melyben kijelentik, hogy az Új Munkát Szvatkó Pál egyéni kísérletének tekintik, és ezért semmiféle tekintetben nem vállalnak felelősséget. A Prágai Magyar Hírlap akkori főszerkesztője, Dzurányi László, a vitával kapcsolatban 1931. X. 7-én oda nyilatkozik, hogy a három említett író nevét Szvatkó nem önhatalmilag tette ki a lap élére, hanem az 1930. évi Szentiváni Kúria határozatainak legalább részben érvényt szerzően, az utolsó pillantban maga Dzurányi intézkedett a fenti módon. Dzurányi ... rámutat az Új Munka belső, szellemi diszharmóniájára, aminek magyarázatát abban látja, hogy az irodalmi radikalizmus meggondolatlan és veszedelmes attitűd, különösen, ha szembekerül azzal a mérsékelt politikával, amit Szvatkó is vall." (Kemény Gábor: Így tűnt el egy gondolat, 53. 1.) Fábry Zoltán: Kúria, kvaterka, kultúra, 241. 1. Szvatkó írja a Fábry hoz intézett egyik levelében, hogy „mindenki azt írja a lapnak, amit akar és ami a meggyőződése. Irodalmi felfogásban a legszélsőbb radikalizmus is megnyilvánulhat". (Lásd a 367. sz. jegyzetet!) Részletek a tanulmányból: „A történelem középpontjában ma a munkások, katonák és parasztok föderatív szovjetállama áll, a világ egyhatod részében fölépítő munka folyik... A Szovjetunió lett a nincsteleneknek, a megalázottaknak és kicsúfoltaknak a példaképe és vezetője"... „Célom volt: az olvasók figyelmét fölhívni, érdeklődésüket fölkelteni erre a csodálatos, új orosz művészetre, amelynek nagy fontossága abban van, hogy megmutatja nekünk egy nagy forradalom tényeit és természetét. És jól jegyezzük meg: olyan emberek az alkotói ennek a művészetnek, akik mindig szem előtt tartják Marx szép jelszavát: »Mi nemcsak megérteni, hanem megváltoztatni is akarjuk a világot«.* Lásd a 367. sz. jegyzetet! Az újságformátumot valószínűleg anyagi meggondolások tették indokolttá, szükségessé. 276