Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

56

4 IL évf., 1—2—3. sz., 32—33. 1. 56

5 Gömöri Jenő: Induló. I. évf., 1—2. sz. 50

6 Gömöri versének az alcíme ez: Martin Rázusnak, az Odkaz (

Maďarským básnikom) (Izenet magyar költőkhöz) költőjének ajánlom. 36

7 Ezt a megállapítást Szabolcsi Miklós teszi a Tűzről a Fiatal életek indulója — József Attila pályakezdése című könyve (Bp., 1963) Kitekintés és korkép című fejezetében (521. 1.). 56

8 Vass László: Az irodalom. In: Magyarok Csehszlovákiában 191S —1938, Bp. 1938, 110—126. 1. 56

9 Fábry a tárgyalt időszakról és abban a Kassai Naplónak, A Reggelnek és a Prágai Magyar Hírlapnak a szerepéről a következőket írja: „Végeredményben egyes könyvek és három napilap: a Kassai Napló, a Prágai Magyar Hírlap és A Reggel (Pozsony) jelentik a szlovenszkói magyar irodalmat. Volt idő, amikor az utódállamok, az emigráció irodalmának egyik legfontosabb gócpontja a Kassai Napló volt. És el lehet mondani: a szlovenszkói értékirodalmat 1921-től 1925 első feléig, de mindenesetre 1922-, 23- és 24-ben a Kassai Napló jelentette. 1925-ben ezt a szerepet a Prágai Magyar Hírlap próbálta átvenni, de a PMH kötöttebb mentalitásánál fogva sosem lehet az, ami a Kassai Napló volt. Egy rövid, biztató intervallum (Győry Dezső) után a PMH újra a magyar nemzeti irodalom, az irodalmi konzervativizmus mentsvára, úgyhogy egyre fontosabb és döntőbb szerep jut, csehszlovák kormánylap volta ellenére, A Reggelnek, ahol ma a csakugyan balratolódottak cikkei jelenhetnek meg." (Fábry Zoltán: Kúria, kvaterka, kultúra, 58—59. 1.) r,

7° A megjelent számok között több összevont, kettős szám is van (az I. évfolyamban például a 4—5. és 7—8. szám). Füzetként számítva a lap Összesen tizenhatszor jelent meg (1929-ben hatszor, 1932-ben kilencszer és 1933-ban egyszer). 57

1 Két ilyen tárgyú cikk jelent meg: Kurt Heller: Jézus és Marx. I. évf., 1. sz.; Dombi Bálint: Bibliai szocializmus. I. évf., 4—5. sz. Az első cikkben többek között ezt olvashatjuk: „Több évre nézhet már vissza Németországban a marxista kereszténység mozgalma, melynek fundamentuma a biblia, felső építménye a marxista tanítás a társadalom szerkezetéről és jelenségeinek okairól... A szocialista kereszténység vezérkara nem álmodozókból, hanem tudósokból, bölcsészekből, jogászokból, szociológusokból áll, többen közülük egyetemi katedrákon ülnek. És megtörténhetik az, hogy az emberi üdvözülés messianizmusába a társadalomtudomány és a világgazdaság törvényszerűségeinek ismerete épül be gerendázatnak... A szocialista kereszténység bírálja Marxot, de mindenesetre azt találja, hogy a marxi beállítású osztályharcnak felemelő erkölcsi tartalma van ..." 57

2 Ezekről a cikkekről és tanulmányokról — melyek az ötéves terv269