Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

Zselizen, Párkányban, ógyallán, Szőgyénben, Nagysallóban, Gútán, Farkasdon). A dalos tagok száma ekkor és később is 30—40 között mozgott. Az egyesület 1935. IV. 17-én átszervezésen esett át, és a Szlovenszkói Magyar Tanítók Országos Énekkara nevet vette fel. Irodalom: Boross Béla: Nem hal meg a magyar dal, míg magyar tanító van, Vác 1943, 102. 1. 48

5 „Szlovákia... teljes egészében a budapesti sajtó piaca volt — írja Szvatkó Pál. — Nem csoda, hiszen a határ alig hatvan kilométerre kezdődött Budapesttől, s a kitűnő összeköttetés révén hajdan a pesti lapok már délelőtt megjelenhettek a mai Szlovákia valamennyi nagyobb városában. Az élet is erősebb kapcsolatban állt a fővárossal, a vidéknek nem volt egyéni formája, s így a szlovákiai magyart nagyobb stílű ügyekben semmi más nem érdekelte, mint amit a pesti lapok közöltek. A vidéki sajtó jelentéktelen maradt, s nem tudott tovább fejlődni." (Szvatkó Pál: A sajtó. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938, Bp. 1938, 138-148. 1.) 48

6 „Az újonnan megalakult államban kezdetben a magyar sajtó teljesen háttérbe szorult — írja dr. Reinel János 1922-ben. — Árva, Liptó, Turóc, Trencsén és Zólyom vérmegyék összes magyar lapjai megszűnnek. Sáros és Heves megyékben alig egy-két lap folytatja tovább működését, s a többi vármegyében is erősen megcsökkent a magyar lapok száma." (Dr. Reinel János: Sajtóirodalmunk legújabb korszaka. Új Auróra, 1922. évi kötet.) 48

7 Szvatkó Pál: i. m. 48

8 Dzurányi László főszerkesztősége idején többek között Erdélyi László és Bihari Mihály dolgoztak a Prágai Magyar Hírlapban. 48

9 Surányi és dr. Váradi könyve (Magyar múlt és jelen, Bratislava 1928) a sajtóviszonyokról a következő adatokat közli (a 179— 180. oldalon): „Szlovenszkón 1927-ben 294 újság jelenik meg, melyek közül 164 szlovák és cseh, 57 magyar, 20 német, 3 orosz, 26 szlovák—német—magyar, 8 szlovák—német, 21 német—magyar, 2 zsidó lap, 1 szlovák—francia—német, 2 szlovák—francia. Ruszinszkóban ugyanakkor 59 hírlap jelenik meg; ezekből egynyelvűek: 22 magyar, 10 ruszin, 10 orosz, 5 héber, 4 cseh és 2 ukrán, több nyelvűek: 2 cseh—ruszin, 1 cseh—orosz—magyar, 1 magyar—orosz, 1 ruszin—magyar. Magyar napilapok 1927-ben: Prágában 1, M. Ostravában 1, Pozsonyban 4, Kassán 2, Ungvárott 1, Munkácson 1; összesen 10." 49

0 Szvatkó Pál: i. m. 49

1 Surányi Géza—Dr. Váradi Aladár: i. m., 180. 1. 49

2 Az 1929—34 közti helyzetről pl. Botka ezt írja: „Az állandó cenzúra, a naponkénti elkobzások, a nyilvános terjesztés lehetetlenné tétele és az ismétlődő betiltások (először 1929. március 24. és április 28. között, másodszor 1929. július 5. és augusztus 6. között) azt eredményezték, hogy a Munkás 1929. december 258