Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

Béla, Nagy Barna, Ónody Zoltán, Orbán László, Wein Gyula és Zapf László vettek részt. 37

3 „A Társaságnak a jövőben meginduló működése elé az ifjúság azzal a várakozással tekint, hogy az mindig tárgyilagos, tudományos síkon fog mozogni, távol bárminemű politikai vonatkozástól." (Részlet a prágai egyetemisták röpiratából.) „Szabad és függetlenségi joggal dolgozó intézmény legyen... és a politikai kulcs, se a presztízs ne legyen benne osztószám." (Részlet Szalatnai Rezső hozzászólásából az Új Munka ankétjában.) „Nincs sürgősebb, nincs múlhatatlanabb feladat, mint a lehető leggondosabban körülbástyázni az alapítvány kezelőinek politikai függetlenségét; a körülbástyázás nem kevésbé szükséges a magyar, mint a csehszlovák politikával szemben." (Komlós Aladár ankéthozzászólásából.) 37

4 A szociáldemokrata párt és az agrárpárt. 37

5 Az ismertebb jobboldali írók közül Mécs László és Rácz Pál neve nem szerepel az irodalmi osztály tagjainak jegyzékében. Sziklay Ferenc tag volt, de hamarosan kilépett. Fábry nemcsak a felkínált tagságot utasította el, de az Űj Munka ankétjához is egyetlen elutasító mondattal szólt hozzá: „Tekintve, hogy a Masaryk-alapítvány tisztára a polgári-kapitalista osztálykultúra ügye: ahhoz semmi közöm." 37

6 Darkó István: A Masaryk Társaság pénze. Magyar írás, II. évf., 2. sz. 37

7 b. m.: Mikor az Akadémia osztogat. Jövő, I. évf., 6—7. sz. (b. m. = Berger Miklós) 37

8 Az Út, I. évf., 10. sz. 37

9 Orbán Gábor dr. nyilatkozata a Magyar írás ankétjában. (Ankét a Masaryk Akadémiáról. Magyar írás, I. évf., 1. sz.) 380 a nyilatkozat többek között a Magyar írás II. évf.-ának 2. számában is megjelent (a hírrovatban). 38

1 Balogh Edgár a sarlósok fellépését a Hét próba 293—294. oldalán a következőképpen értékeli: „A Sarló sikeresen meg tudta teremteni a magyar egyetemi hallgatóság osztatlan egységfrontját, s a prágai és pozsonyi tüntető gyűléseken elhangzott előadások és tudományos programtervezetek, amelyek röpiratban is megjelentek, hátrálásra kényszerítették a kormányt, s megakadályozták, hogy az új intézmény közvetlen kormánypolitikai manőverre legyen felhasználható." 38

2 Orbán Gábor beszédének ezt a részletét Az Út I. évf., 10. sz.ában megjelent Jócsik-cikk idézi. 38

3 Szerényi Ferdinánd: Életkérdéseink (A Társaság eszmei programjának tervezete). Magyar Figyelő, I. évf., 1. sz. 38

4 „Hajlékot kell adnunk a magyar kultúrának, és intenzivitását kell munkálnunk. Sorsunk ezen fordul meg. Tudunk-e hajlékot adni a magyar kultúrának, és ezért miben lesz részünk? Nem 242