Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
I. fejezet A kisebbségi helyzet kialakulásának és fejlődésének determinátságai
a magyar lakosság, annak ellenére, hogy az összlakosságnak hivatalosan is közel 5 százalékát tette ki. A polgári demokráciát valló Csehszlovák Köztársaságban törvényileg kinyilvánított és nyíltan alkalmazott numerus clausus nem létezett, de a kisebbségekkel szemben érvényesített diszkrimináció számtalan esetben - így például az állami állások betöltésénél is — kimerítette a tényleges numerus clausus tényálladékát, és jelentős mértékben elősegítette az államhatalom által egyébként is szorgalmazott mesterséges asszimiláció fokozódását. A mesterséges asszimilálásra való törekvés a burzsoá Csehszlovákia fennállása alatt állandóan érvényesült, noha az új állam vezetői ünnepélyesen elhatárolták magukat az ilyen eljárástól, 3 0 az erőszakos elnemzetietlenítés tilalmát pedig a csehszlovák törvényhozás a legfőbb állami törvénybe, az alkotmányba is belefoglalta. Az 1920. február 29-én szentesített és 121. sz. alatt becikkelyezett alkotmánylevél 134. paragrafusa kimondja, hogy „az erőszakos elnemzetietlenítés semmiféle alakban megengedve nincsen", és „ezen elvnek be nem tartását a törvény büntetendő cselekménynek nyilváníthatja". A csehszlovák politikusok a hazai és nemzetközi fórumokon egyaránt önérzetesen hivatkoztak erre a mélyen humánus és demokratikus törvénycikkre, amely abban az időben az egész európai judikatúrában párját ritkította. A kisebbségi jogászok és közírók kimutatták azonban azt, hogy ennek a szép elvi állásfoglalásnak hiányzik a gyakorlati ereje és hatálya: „Az erőszakosság fogalma sem jogilag, sem tudományosan nem tisztázott; ki állapítja meg, hogy beletartozik-e a gazdasági nyomás, az előnynyújtás és egyéb manipulációkkal folytatott asszimiláció ... A legnagyobb hiány pedig abban van, hogy az alkotmánylevél szerint külön fakultatív törvénynek (»nyilváníthatja«) kellett volna az elnemzetietlenítési tilalmat tényleges alapra helyezni, és a lex imperfectát megfelelő megtorlásokkal lex perfectává változtatni." :! I A mesterséges asszimiláció leghatékonyabb módja a gazdasági nyomás, illetve annak „pozitív" formája: az előnynyújtás, a nemzetiség feladásáért juttatott ellenszolgáltatás volt. Az előnynyújtás lehetősége és gyakorlata a diszkrimináció által súj23
