Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

színmű. Negyvennyolc pályamű.) 10. Falusi műkedvelői színpadok számára alkalmas népies színmű. (Tizenkilenc pályamű.) 11. Novella. (Százhuszonegy pályamű.) 12. Költemény. (Négyszázhat pályamű.) 13. A magyar tudományos és szépirodalom fejlődése Szlovenszkón 1918 óta napjainkig. (Egy pályamű.) 14. Szlovenszkó művészete a prágai kiállítás tükrében, tekintettel annak magyar vonatkozásaira. (Egy pályamű sem érkezett be.) 15. A képzőművészet szerepe és feladatai a nemzeti kultúra fennatartása és fejlesztése terén. (Egy pályamű sem érkezett be.) 16. Magyar zene — magyar dal. (Két pályamű.) 17. Mit tehetünk a népművészet fejlesztése érdekében? (Három pályamű.) 18. Miként őrizhetjük meg a Szlovenszkón élő magyarság lelki egységét, és mik ennek a célnak érdekében kulturális egyesületeink és kultúrmunkásaink feladatai? (Hét pályamű). 19. Miként teljesíthetik legsikeresebben feladatukat kulturális egyesületeink az iskolán kívüli népművelés nemzetmentő munkájában? (Öt pályamű.) 20. A falusi műkedvelői színjátszás jelentősége és problémái. (Négy pályamű.) 33

6 A Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség elnökségének jelentése a bíráló bizottság működéséről. Nemzeti Kultúra, I. évf. (1938), 1. sz., 171. 1. 337 a Pavlovi Bujnákovi ctitelia, priatelia, žiaci cím alatt megjelentetett emlékkönyvben Zapf tanulmánya magyar nyelven jelent meg. (89—96. 1.) 33

8 Példaként lásd Vájlok Sándor kritikáját a Magyar Minerva V. évf., 2. sz.-ban (A magyar irodalom Csehszlovákiában). 33

9 Zapf László: Kisebbségi kultúrpolitika. Magyar írás, I. évf., 9. sz. 34

0 Kemény Gábor: így tűnt el egy gondolat (A felvidéki magyar irodalom története 1918—1938), Budapest 1940, 160. 1. 34

1 Kemény Gábor Zapf Lászlót mindenütt Bellyei Lászlóként szerepelteti. A Bellyei nevet Zapf 1937—38-ban kezdte alkalmi írói névként használni; ebben az időben kritikáit a Zapf névvel, elbeszéléseit pedig a Bellyei névvel szignálta. 1938 után polgári nevét Bellyeire magyarosította, és azóta kizárólag ezen a néven ír. 34

2 A szerző szóbeli közlése. 34

3 Farkas Gyula: Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete. Budapest 1927, 45. 1. 34

4 „A szlovenszkói magyar sajtó s a magyar írók szervezetbe tömörülését a magyarság elsőrendű érdekének látjuk, s nemcsak tömörülést akarunk, de mozgalmat és életet óhajtanánk a tömörülésben magában, s a tömörülés nyomán a magyar társadalmi és kulturális életben." (Tűz, 1921, 1—2. sz., 6. 1.) 34

5 Ankét a magyar irodalomról. Tűz, 1921, 1—2. sz., 70. 1. Ugyancsak a Tűzben javasolja Kultsár Miklós, hogy „a szlovenszkói 236