Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

„Hiszek a kisebbségi géniuszban. Találkoztam vele. Azt mondta: — Ezt a népet szétdarabolták, de a részek új életet kezdtek. Új mentalitásuk gazdagító erő. A próbát kiálljátok: legyetek emberek, az én embereim. Szeressétek az elnyomottakat, tegyetek úgy, ahogy akarjátok, hogy veletek tegyenek. Legyetek ti minden lelki és testi kifosztás legerősebb ellenségei. Ti legyetek a legszélesebb emberi szolidaritás, a leggazdagabb lélek, legszebb humanitás, a leglehetőbb szabadság, legtöbb jog, legbátrabb becsület. S ahogy ti ilyen kisebbségi lélekre tesztek szert, ezt a lelket plántáljátok át az egész magyarságba. Ti Szlovenszkón, Erdélyben vagy a Vajdaságban, az összmagyarság Európában: egyformán kisebbség vagytok. Új élet kell a magyarságnak. Nagy magyar reneszánsz. Akkor megválthatjátok a világot. Űj Messiást adhattok a világnak: a földi élet Messiását. A jövő Messiását. — Ezt jelenti a kisebbségi géniusz. Vallom és hiszem. És prédikálom szóban, cikkben, versben: Küldetése van a magyarságnak Európa népei között. Küldetése van a kisebbségi magyarságnak az összmagyarságban. Küldetésem van a kisebbségi magyarok között. Küldetésem van: parancsom, utam. Nem alkudhatom. Nagyon kell szeretnem, és nagyon kell gyűlölnöm. Ó, végzetes, szép elfogultság! Szeretem a magyarságot, a becsület és az emberek földi szabadságát, több, jobb és gazdagabb emberi életet. Gyűlölök mindenkit, aki ennek ellensége. Teljes férfi, értékes magyar, emberi ember akarok lenni." 27

9 Ilyen — kisebbségi messianizmussal telített — írása jelent meg Győrynek a Jel című irodalmi röpiratban, amelyet a csehszlovákiai magyar írók 1929-ben, a december 8—15-ig tartó Országos Magyar Könyvhét alkalmából adtak ki. A kassai Grafika nyomdában kinyomtatott Jelet Darkó István szerkesztette, s rajta és Győryn kívül Sziklay Ferenc, Egri Viktor, Tichy Kálmán, Sebesi Ernő, Simándy Pál, Farkas István, Tamás Mihály, Jarnó József, Alapy Gyula, Rácz Pál, Keller Imre, Simon Menyhért, Szombathy Viktor, Sárosi Árpád, Juhász Árpád, Szeredai Gruber Károly és Kelembéri Sándor írtak bele irodalom-népszerűsítő cikkeket. Győry messianisztikus hevületű írása többek között a következő részeket tartalmazza: „Magyar elrendeltetésünk megtalálása a kisebbségi sorsszenvedés értelme és célja. Amíg erre a rendeltetésre, igazi új arcára rá nem talál a magyarság, addig lelkiismerete sem ébredhet fel teljesen, hogy kövesse ezt a legcsodálatosabb, legkérlelhetetlenebb parancsot. Mi, szlovenszkói magyar írók vagyunk azok, akik ennek a ráeszmélésnek a kínzó muszáját az összes magyar írók közül a legmélyebben szenvedjük magunkban, ennek a lelkiismeret-fölébredésnek vagyunk az előfutárjai. És az új magyarság arcának megrajzolása és megmutatása után mibennünk és általunk ébred föl az a magyar lelkiismeret, amelynek szava már elindítja ezt a népet a sorskitöltő 229