Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

kappelni Népakadémia, a komáromi Alkotás, a losonci Tűz, a csúzi Világosság, a dunaszerdahelyi Testvériség, a bogyai Fáklya, a ligetfalusi Petőfi Kör stb. 30

9 „Prágában sok ezer magyar él. Diplomások, iparosok, hivatalnokok és munkások, kik elmerülve az idegen népek tengerében, elvesztik nyelvüket, kultúrájukat, magyarságukat. Ezeket a magyarokat akarjuk mi a magyarság számára megmenteni, és a Petőfi Sándor Kör néven egyesületbe tömöríteni, mely egyesületnek éppen az a célja, hogy a magyar kultúrát a Prágában élő magyarok közt terjessze." (Petőfi Sándor Kör Prágában. Magyar Nap, 1936. XI. 12.) 21

0 Magyar Fiatalok Szövetségének felhívása. Magyar Nap, 1936. X. 3. 21

1 Tavaszi Parlament. Magyar Nap, 1936. III. 26. (A felhívás- és meghívásszerű híradás aláírójaként a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság szerepel.) 21

2 „A Tavaszi Parlamentnek az ad történelmi jelentőséget, hogy összehívóit nem pártszempontok vezérelték; nemcsak egyes irányzatokat hívtak meg, hanem minden magyar kultúrszervezetet. Első ízben történt meg, hogy egy ilyen kultúrtalálkozőn ott láthattuk a munkás-kultúregyesúletek küldötteit, és... ezek részvétele döntő befolyással volt a parlamenti tárgyalás menetére." (R.: A Tavaszi Parlamentben. Magyar Nap, 1936. IV. 22.) 21

3 „Az Egyesült Ellenzéki Magyar Pártok érdekkörébe tartozó kuitúregyesületek és kultúremberek megtagadták az érsekújvári határozatokat, amiket pedig ők maguk is csodálatos lelkesedéssel és munkavággyal elfogadtak. Sőt! Az Érsekújvárott megalakult munkabizottság jobboldali tagjai részt vettek a II. Tavaszi Parlament munkarendjének összeállításában is, s előadókat neveztek be saját köreikből. Még egy-két héttel ezelőtt is jelentették, hogy részt vesznek. De közben az egyesült pártvezérek Budapesten keresztül olyan nyomást gyakoroltak rájuk, hogy meghátráltak. Így adott szavukat nem tartották meg, a közösen hozott határozatokat megtagadták, és szó nélkül kiálltak a közös munkakeretből." (A magyar dzsentri politika levizsgázott. Magyar Nap, 1936. XII. 8.) 21

4 Fábry Zoltán: Hidak és árkok, Bratislava 1957, 128. 1. 21

5 Lásd a Československá vlastiveda (Praha 1933) sorozat Písemnictví című 7. kötetét, melynek 378— 390. oldalain Bújnák a szlovákiai magyar irodalomról értekezik. 21

6 Idézve Szvatkó Pál Szlovenszkói magyar irodalom című tanulmányából, mely a Szlovenszkói magyar elbeszélők (Budapest 1937) címen összeállított antológia bevezetőjeként jelent meg. 21

7 Féja Géza: Pozsonytól Beregszászig. Láthatár, I. évf. (1933), 2. sz., 5. 1. 21

8 Szvatkó Pál: i. m. 219