Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
Jegyzetek
A regöscsoportok legismertebb rajzoló diákjai Csáder László, Nemesszeghy Jenő és Lőrincz Gyula voltak. A vándorlási naplók írásos és rajzos anyagából Jankó Zoltán Csallóközi Múzeum című kiadványa (Pozsony 1928) őrzött meg egyes részeket. Fábry az Etnográfiai szocializmus című cikkében (Korunk, 1929, 447. 1.) a regösvándorlások néprajzi gyűjtésre való beállítottságát elégtelennek tartotta, és élesen bírálta: „Ma már nem lehet a nép felé bazsarózsásan közeledni — írta. — Csak egy út van: teljesen és mindenestül — ha kell, osztálytagadón — melléje társulni mint egyenjogú mellé, mint kizsákmányolt mellé, szociális végkövetkezetességgel, értük való harccal... A regösöknek nem kapufélfákat kell lerajzolni, de nyomort hallgatni, nyomorstatisztikát felveni, és okos képű gyerekarcok, bazsalikommenyecskék helyett a regösnaplóba bevezetni: ugyan hány gazdasági sztrájk is volt az idén Szlovenszkón, és ugyan miért? Ez lenne az út, ez lenne a meglátás. Minden más csak tudatosan vagy tudatlanul végigjátszott menekülés a kötelező valóság elől: »kultúrélete farizeusszocializmus, neonacionalizmus, reakciós romantika." A Mi Lapunk 1927. évi 8. számában közzétett A regösmozgalom rendszeresítése című cikkben a Szent György Kör vezetősége a következő javaslatot terjesztette elő: „A regösmozgalom ápolása az egyes cserkészcsapatok belügye, melynek intézésére minden parancsnokság a saját jogkörében évről évre regösvezetőt jelöl ki. A regös vezető a cserkészcsapat kebelében felállítja a regöskülönítményt, mely a regösmunkára jelentkező és erre alkalmas fiúkból áll... A regösvezető készíti elő a meglátogatandó falvakat a cserkészdélutánra, és minden esztendőben egyszer, szeptember hó folyamán összefoglaló jelentést küld be a Szent György Körnek a csapat falubarát tevékenységéről. E jelentések alapján nevezi ki a Szent György Kör minden esztendőben újra a regösöket... Kérjük a csapatok parancsnokságait, csatlakozzanak beleegyezésükkel a regösmozgalom imént felvázolt rendszeresítéséhez." „A Szent György Kör... a múlt nyáron külön regösiskolát szervezett a gombaszögi táborban, ahol ismertetni kívánta a regösmozgalmat. Az iskolai és cserkészhatóságok beígért látogatásai azonban ismeretlen okokból elmaradtak, s így a regösmozgalmat a fölötte rendelkező tényezők még mindig nem ismerték meg." (Dobossy Imre, a sarlóstanács titkára: Regösavatás. A Mi La punk, 1929, 1, sz.) Itt jegyezzük meg, hogy a regös címet a mesedélutánok és regösvándorlások aktív tagjainak a Szent György Kör vezetősége, később pedig a sarlóstanács egyévi időtartamra adományozta. 211