Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
I. fejezet A kisebbségi helyzet kialakulásának és fejlődésének determinátságai
29 százalékát foglalták le a földreform céljaira. 2 5 A magyarlakta területeken körülbelül 325 000 hektár szántó- és erdőterület került kisajátításra, de ebből a helybeli magyar földműves lakosság alig kapott többet, mint 20-21 százalékot. Az itt kisajátított terület 79-80 százalékát cseh és szlovák telepeseknek juttatták azzal a nem titkolt céllal is, hogy a magyarlakta vidék egységes etnikai jellegét megváltoztassák. A CSKP magyar nyelvű kultúrpolitikai lapja, Az Űt, a csehszlovákiai részleges polgári földreform céljairól a következőket írta: „A paraszttömegek forradalmasodása mellett még más okok is fennforogtak, melyek a cseh burzsoáziát a földosztásra késztették. A cseh burzsoázia egyrészt a maga, másrészt nemzeti kisebbségeinek feudális arisztokráciájától igyekezett úgy megszabadulni, hogy azokat nagybirtokaitól, szóval gazdasági hatalmuktól fosztotta meg, s a nagybirtokokat granicsártelepekkel szórta be a nemzetiségi területeken. A telepek mindegyike nemzetiségi területekbe ékelődik. Közülük olyan magyar nemzetiségű területen, ahol a lakosság 80-90 százaléka magyar, összesen 73 telep található, melyek közül mindegyik eléri egy-egy falu terjedelmét." 2 6 A magyar földműves lakosságnak a földreformból való kisemmizettségét részben egy szégyenteljes „belső" körülmény is elősegítette. „Hogy a földbirtokreform következtében oly sok magyar vált kenyértelenné, annak részben magunk vagyunk okai olvashatjuk az egyik, földreformmal foglalkozó cikkben. A földosztás idején az itteni magyar politikai felfogás ugyanis helytelennek tartotta, hogy a magyarság a földigénylők között legyen." 2 7 Valószínű, hogy a földéhes magyar parasztság soraiból kevesen hódoltak be ennek az oktalan politikai sugalmazásnak, és a kisemmizettség döntő okát vitathatatlanul az a körülmény jelentette, amit a sarlósok úgy fogalmaztak meg, hogy „a földreformtörvény a magyar vidékeken imperialista célokat is szolgált". 2 8 A földbirtokosok és a klérus által irányított ellenzéki magyar politika osztálydetermináltságát és rafinált érdeknacionalizmusát mindenesetre jól megvilágítja ez a csúnya epizód is: a magyaroknak a „jogtalanul" kisajátított „ősi rögből" való földigénylését az ellenzéki korifeusok azért helytelenítették, mert egyrészt a gyors revízióban reménykedtek, más20
