Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VII.fejezet Folyóiratok és szerepük az irodalmi életben
A pozsonyi magyar tanszék egyik szakdolgozatának adata szerint az 1926-1940 között fennállt „régi Korunkban a csehszlovákiai magyar szerzők tollából megjelent írások száma eléri az ötszázötvenet..és ebben a számban megközelítőleg kétszázhúsz kisebb-nagyobb irodalmi cikk és tanulmány van". 67 4 Arról a szellemi és eszmei hatásról és felszabadított fejlődési energiáról, amelyet ezek az impozáns számok magukba sűrítenek, Fábry egyik megemlékezése ad találó képet: „A Korunk a magyarság szétszórt haladó erőit gyűjtötte egy táborba. A láthatár így magától adódott: az egész világ. Az emigrációban szétszórtak csakúgy, mint a Budapesten némaságra ítéltek itt szólaltak meg. A tegnap kiért nevek mellé friss lendülettel sorakoztak fel az utódállamok új felfedezettjei. Amikor Dienes László 1923ban elhagyta Erdélyt, legelső, munkatársa, Gaál Gábor lett a Korunk főszerkesztője, és így - a sarjadzó szlovákiai irodalom patrónusa is. Fórum volt a Korunk, mérték és hitelesítés. Nem csoda, ha a nevek innen datálódtak, és az értékek innen lendültek a köztudatba." 67 5 A magyarországi lapok közül a Láthatár foglalkozott rendszeresen és hivatásszerűen az egész magyar nyelvterület irodalmi és kulturális életével, s így a csehszlovákiai magyar irodalommal is. Ennek a Csuka Zoltán szerkesztésében 1933-1944 között fennálló folyóiratnak jellegét az alcíme a következőképpen határozta meg: irodalmi szemle, a kisebbségi magyar irodalmak és a környező népek irodalmi életének figyelője. A Láthatárban - jellegének megfelelően - nemcsak a csehszlovákiai magyar irodalom problémái és írói kaptak helyet, de gyakran jelentek meg benne a szlovák és cseh irodalommal foglalkozó ismertetések és helyzetképek is. A Korszak legkiemelkedőbb magyarországi folyóirata, a Nyugat szintén figyelmet szentelt kisebbségi irodalmunk fejlődésének. 67 6 1919 és 1938 között kb. 65-70 kritikát és recenziót közölt irodalmunkról és íróinkról. A legjelentősebb elemző kritikák, elvi állásfoglalások és összefoglaló értékelések Babits Mihály, Illés Endre, Illyés Gyula, Kardos László, Kárpáti Aurél, Komlós Aladár, Móricz Zsigmond és Schöpflin Aladár tollából származtak. Szépirodalmi anyaggal vagy tanulmánnyal, cikkel összesen 28 írónk szerepelt (s közülük néhány több alkalommal 192
