Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

VII.fejezet Folyóiratok és szerepük az irodalmi életben

a téves és kétes programcélkitűzéstől eltekintve - eszmeileg is jelentett olyan stabil értéket, amelyen meg lehetett volna állni, és ha mást nem, akkor legalább azt a megoldást lehetett volna választani, amelyhez nem sokkal később Dzurányi és Győry jutott el: a kevésbé megalkuvó és ezért elfogadhatóbb aktivizmus útját. Abban az egyetlen számban, amely az Új Munkából megjelent, a programcikk által meghirdetett ideológiai szabadosság nem érvényesült. Ez a szám tényleg azt mutatja, amiről Szvatkó Fábrynak előzően irt: a progresszív írók és a szélesebb értelemben vett baloldali eszmeiség fölényes túlsúlyát. Határozottan jobboldali beállítottságú írás nincs is a lapban, s az irodalompolitikai hangsúlyú megnyilatkozásokat zömmel olyan nevek jelzik, mint Forbáth Imre, Horváth Ferenc, Komlós Aladár, Szalatnai Rezső és az akkor még baloldalinak számító Brogyányi Kálmán. Az „irodalmi felfogásban megnyilvánulható legszélsőbb radikalizmust"

62

1 kétségtelenül Forbáth Imre írása (Az új orosz próza) képviseli. Azt a lelkes pátoszt s a szovjet irodalommal és valósággal való forró azonosulást ami Forbáth tanulmányát jellemzi, csak a korabeli kommunista lapokban találhatjuk meg.

62

2 Forbáth, Horváth Ferenc és Komlós Aladár írásai alapján reálisnak tarthatjuk Szvatkónak azt a fogadkozását, mely szerint a lap haladó iránya, profilja - „a legprogresszívebb embereknek, Földesnek, Bartának bevonásával... a későbbi számokban is ugyanilyen" maradt volna.

62

3 Az Új Munka árván maradt, árvának született száma igénytelen köntösben, újságformátumban jelent meg,

62

4 pedig az az anyag, amely a 16 újságoldalt megtöltötte, egy magas színvonalú és a feladatait széles tájékozottsággal teljesítő központi igényű irodalmi folyóirat imponáló bemutatkozása volt. A kitűnő érzékkel összeválogatott és összeállított anyagból elsősorban azokat az írásokat emelhetjük ki, amelyek a legaktuálisabb belső irodalmi és kultúrpolitikai problémákat sokoldalúan ölelték fel. Ilyenek: a Masaryk Akadémia küldetéséről megrendezett, nagyszabású intellektuális ankét,

62

5 a Szentiváni Kúria problematikájával, valamint az irodalomkritika helyzetével foglalkozó Győry-cikk,

62

6 a képzőművészet helyzetét taglaló Brogyányi-írás,

62

7 a diákszemináriumok munkáját kriti183