Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VI.fejezet A tudományos élet, a műveszetek és a sajtó
szempontjából négy csoportra oszthatjuk: kommunistákra, aktivistákra, szövetkezett ellenzéki pártiakra és függetlenekre. A kommunista újságok sorát a Kassai Munkás (1922. március 1-től: Munkás) nyitja meg. Ezt a harcos orgánumot - amely a szocialista magyar irodalom egészének fejlődésében fontos szerepet töltött be - még 1907-ben, a szociáldemokrata párt felső-magyarországi szervezetének hetilapjaként indították meg. A Tanácsköztársaság idején napilap lett, az új államban befutott közel két évtizedes küzdelmes pályaszakaszán pedig - a nehézségek fokozódásának és enyhülésének megfelelően - hol napilapként, hol hetilapként jelent meg. 49 2 Csehszlovákiai szakaszában (1919-1937) a lapot Gyetvai János (illetve „a szerkesztőség élén névleg álló Surányi Lajos" 49 3), majd Háy László, Farkas Gábor és Kassai (Goldhammer) Géza szerkesztették. Legaktívabb munkatársai a szerkesztőségben közvetlenül működő vagy a lapba a bécsi és a moszkvai emigrációból „bedolgozó" emigránsok (Gergely Sándor, Gábor Andor, Hidas Antal, Illés Béla, Karikás Frigyes, Komját Aladár, Mácza János, Zalka Máté stb.) mellett a következő hazai írók voltak: Fábry Zoltán, Forbáth Imre, Földes Sándor, Háber Zoltán és Juhász Arpád. A lap profilját eddig Botka Ferenc rajzolta meg a legsokoldalúbban: először annak a bibliográfiai munkájának előszavában, amely többek között a Kassai Munkás irodalmi vonatkozású anyagáról is teljességre törekvő bibliográfiai képet ad; 49 4 majd azokban (a Hétben és az Irodalmi Szemlében közölt) tanulmányaiban, amelyekben behatóan elemzi azt az úttörő szerepet, amelyet a lap a szovjet irodalom és a cseh szocialista irodalom magyar nyelvű megszólaltatása és a csehszlovákiai magyar dolgozók szocialista kultúrára való nevelése terén végzett; 49 5 végül abban a részletes előszóban, melyet a lap anyagaiból összeállított antológiába írt. 49 6 A húszas és a harmincas években megjelenő - és nagyobbára csak rövid ideig fennálló - többi politikai jellegű kommunista újság (A Harc, Munkáslap, Világszemle, Magyar Nap stb. 49 7) közül a Magyar Nap volt a legjelentősebb. Ezt a népfrontpolitikai szellemben 1936. március 3-án útnak indított és 1938. októ155
