Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
sában is jelentős szerepet játszottak, intenzíven érvényesültek, hatottak. A fordulat után következő évek megtépázott középosztályára 26 9 például olyan lelkiállapot volt jellemző, mely makacs csodavárásból és ernyedt fatalizmusból tevődött össze. Ennek a lelkiállapotnak szimptómáit és vonásait a középosztályi szármázású Fábry és Szvatkó hitelesen tárták fel: „Az első világháború után, beidegzett életformánkból kicsöppenve, új körülmények közé kerülve ütődötten és sértődötten, tanácstalanul topogó és helyüket nem találó magyarok lettünk" 27 0 - írja Fábry. „A magyarság... puhán és lelki felkészültség nélkül élt városaiban az abszolút Magyarország kényelmes képzeteivel, s egyszerűen nem hitte el, hogy másként is lehet, mint ahogy van - rögzíti a helyzetet Szvatkó. - Akkor sem hitte el, amikor már másként volt. Várta a csodát, várta... hogy a helyzet valami felsőbbrendű transzcendentális fordulattal máról holnapra megváltozik, és a régi élet folytatódjék." 27 1 Ennek a mentalitásnak irodalmi vetületei elsősorban a lírában figyelhetők meg, és ott nemcsak az idősebb korosztály dilettáns nemzeti költőinek (Kersék János, Sárosi Árpád, Telek A. Sándor stb.) verseiben, hanem - rétegesen, módosultan és más hatásokkal elegyítetten - az új nemzedék tagjainak, köztük Győry Dezsőnek első köteteiben is. A kisebbségi élet nyomasztó szorítottsága a pesszimista életérzésnek általában tág teret nyújtott. A kisebbségi pesszimizmusnak megvolt az az árnyalata is, amely a kisebbségi életet nem annyira „politikai lehetetlenségnek, vagy legalább nemcsak annak, hanem inkább erkölcsi lehetetlenségnek" tartotta. Érdekes, hogy ennek a felfogásnak megfogalmazójává egy olyan ember - az erdélyi Makkai Sándor - vált, aki előzően a kisebbségi messianizmus apostolaként lépett fel. 27 2 A mi íróink közül a vigasztalan kisebbségi pesszimiznfUsnak, a „halálos magyarságnak" legsajátosabb hangjait a korán elhunyt lírikus. Merényi Gyula szólaltatta meg. A csehszlovákiai magyar kisebbségben kialakult szabálytalan helyzet- és életérzéstípusok között megtaláljuk az alacsonyabbés magasabbrendűségi komplexusokat is. 101
