Bábi Tibor: Keresek valakit

A Forrás éneke - Harmadik tétel

HARMADIK TÉTEL I A szabadságért küzdve leráztunk minden láncot, s nem tudván a jót és rosszat, megint csak eltévedtünk, és túl törvényeken, minden határon túl — tetézve bűnt és gyilkosságot, szemünk világa végképp elhomályosult: zsarnokot szült, korbácsot font megint e képtelen szabadság. Mi jó? Mi rossz? Hiába kérdjük, míg az észt a dogmák börtönrácsa őrzi, és zabolátlan, erőszakos érdek zabolázza. Nincs menekvés e zárt és önmagába visszatérő körből, a szeretet s a jámborság szelíd parancsa, Mózes törvénye nem segít lecsillapítani osztályok, népek öldöklő harcait, mert más a lét törvénye. Ok okra halmozódott, s tegnapi bőrét, se önmagát az ember le nem vedli; aki mást nem tudott, csak ölre menni: ami erénye volt a harcban, bátorsága békében bűnné aljasult, s önzéssel párosulva poklot szított. Munkálkodj, ész, mert a tegnapi fényeknél immár nagyobb fényt kell gyújtani! 51