Bábi Tibor: Keresek valakit

Keresek valakit - Híd a Dunán

felfüggesztett villanylángok füzérei, gyöngyös pártád, egy szűzi homlok méltó ékességei, ó, tündökölj, te békesség leánya, te vagy az éjszakák két ősi part haragját megbékítő szivárványa — híd, ó, híd, dalollak téged, felszökő, karcsú íveid, légies könnyedséged, nádszál kisasszony, ó, békesség leánya, te éjszakák ékes szivárványa, be keményen edződött szépség szépséged — híd, ó, híd, karfádra ráhajolva, hányszor átrengett rajtam is hangtalan rengő, nagy sírásod, eltitkolt remegésed, míg tonnás terheikkel átzúdultak rajtad a dübörgő percek, száguldó, bízó pillanatok, azóta érzem: én is, én is valamiképpen híd vagyok . . . 26