Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Sziklay Ferenc: Kassa magyarsága a húsz cseh év alatt.

A népszámlálási visszaélések adnak némi magyarázatot a dolog megvilágítására. A cseh kormány politikai céljainak megfelelően előre limitálta, hogy hol hány százaléknyi magyarságnak szabad találtatnia. Kassára kimondták a halálos ítéletet, hogy a magyarságnak nem szabad megütnie a 20%-ot, mert ez a magyar nyelvhasználatot biztosítaná a bíróságok és hatóságok előtt. Erre való volt az a rendelkezés, hogy Szlovákiában és Kárpátalján nem a megszámlált töltötte ki az ívét, hanem a számláló biztosok. Ezek között még véletlenségből sem akadt magyar ember, vagy csak tárgyilagosan gondolkodó szlovák is. Aki nem volt óvatos és nem követelte a rovatok tintával való kitöltését, abból egy gumitörléssel szlovákot csináltak — papiroson. Szavahihető városi tisztviselők mondják, hogy a népszámlálás után, mikor a csehszlovák vezetőség megtudta, hogy Kassa minden idegen erőszak ellenére 38%-ban magyarnak vallotta magát, három éjjel és három napon át szakadatlan, zárt ajtók mögött való munkával radírozták le az eredményt 18%-ra. Az egynyelvű Kassa. A csehszlovákok felujjongtak, mikor ez a hamisított eredmény nyilvánosságra került. A »Lidové Noviny« c. brünni újság vezércikket közölt az esetről 1933 október 12-én s többek között azt írja, hogy egy kétfogatú szekér, két városi alkalmazott, egy létrás egy harapófogó nyúlt bele Kassa történetébe, i azaz statisztikai manőverrel »oldották meg« Kassa »szlovákságának« ügyét. Azonnal eltávolították a magyar utcatáblákat s nagyobb erővel folytatták a szlovákosítást. Még a kedves halottait látogató magyarságot is megbosszantották azzal, hogy a Rozália temető kapufélfáján a látogatási időről szóló kétnyelvű értesítést egynyelvűvel cserélték fel. A »szlovák Kassa« azután így tüntetett a meghívott külföldi újságírók és Prágából lerendelt filmoperatőrök előtt minden revíziós szándék ellen 1933 V. 28-án. Azt persze nem írták a jelszavakat harsogó táblákra, hogy a tömeget vidékről szállították be különvonatokon, napidíjjal fizetve meg a fáradságot. De az élet igazolta azt, hogy Kassa potemkin szlováksága mondvacsinált. A kisebbségi elnyomás alatt is megmaradt benne a magyar öntudat és élniakarás. A törhetetlen hit, hogy a hazugság kártyavára az első európai vihar szelére összeomlik. Csak három megdönthetetlen, hiteles számszerű adatot hozok fel annak igazolására, hogy Kassa lényegében magyarul élt. A könyvek igazsága Az első a kassai »községi könyvtár« látogatási és forgalmi statisztikája éppen az 1933. évről, amikor az 1930. évi népszámlálás adatait közzétették s a várost egynyelvűnek minősítették. A könyvtár állománya 1932. év végén 60.624 kötet volt, az évi szaporulatot 3.248-at beleszámítva. 1932 folyamán 1.300 új kölcsönző és olvasó iratkozott be a könyvtárba, ezek közül szlovák 250= 19-2%, cseh 228= 17-50%, magyar 458 = 35-2%. (Vagyis majdnem annyi, mint a csehek és szlovákok összesen.) Azért nem volt ekkor több magyar, mert a magyarság már régen látogatója volt a könyvtárnak. 1 A szimbólum azt akarja kifejezni, hogy ilyen »hivatali apparátussal«szedték le a magyarnyelvű utcatáblákat és hivatalos feliratokat. 48