Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Sziklay Ferenc: Kassa magyarsága a húsz cseh év alatt.

sége, valamint az így elképzelt csehszlovák nemzet és a csehszlovák állam megváló- * sítása volt. Kassa ügye csak részletkérdésnek számított ugyan ebben az őrlő munkában, de fontos részletnek, mert messze vidék igazodott Kassához, sőt igen sok kérdésben az egész megszállt Felvidékre kisugárzott Kassa sorsa és példája. Nem csoda, ha Kassa elszlovákosítására fordított a cseh kormányhatalom talán legtöbb gondot és áldozatot. Az elbocsátott tisztviselők pótlása. A kiüldözött tisztviselők helyébe nem ugyanannyi, de három-, öt-, tízannyi alkalmazottat telepítettek be, túlnyomó többségben nem is szlovákokat, de cseheket. Alacsony, négy középiskolai végzettségnek megfelelő műveltségű kishivatalnokok ezreit, tízezreit. Egész városrészek épültek ezek elszállásolására, de a szapora építkezés s az ennek folytán nekilendülő gazdasági élet nem Kassa lakosságának hozott anyagi megkönnyebbülést. Cseh és magukat csehszlovákoknak valló vállalkozók építtettek cseh iparosokkal, Csehországból szállított anyagból, idecsődített cseh vagy szlovák munkásokkal. Amíg a cseh kereskedők és pékek le nem telepedtek, vagy cseh szövetkezetek nem alakultak, még a kenyeret is Prágából szállították vagonszámra. Iskolai élet. A sok bevándorlónak iskola kellett. A megszállás elején ilyen építésre nem került sor, hisz a gyarmatosok tető alá telepítése volt az elsődleges cél ; elfoglalták hát a régi magyar iskolák javát. Nem kímélték ebben a magántulajdont sem. Az állami gimnáziumot pl. a premontrei gimnázium épületében rendezték be. Hosszú volna elmondani azt a kulturbarbarizmust, mellyel a magyarság szellemi nívóját igyekeztek leszállítani ; elég, ha a magyarság iskoláit soroljuk fel a megszállás előtt és a cseh átrendezés után. Kassa magyarságának két főiskola (jogakadémia, gazd. főiskola), 7 középiskola (prem. gimn., áll. főreál., áll. leánygimn., áll. felsőkereskedelmi-, áll. felsőipariskola, kir. kat. tanítóképző, Orsolya tanítónőképző), négy polgári és nyolc elemi iskola, (ebből 5 állami) állt rendelkezésére. Ebből meghagytak a csehek egy koedukált gimnáziumot (bezsúfolva a legrégibb elemi iskola felébe), az ipariskola magyar tagozatát, egy koedukált polgári iskolát, egy állami és egy r. k. elemi iskolát. Az állami intézeteket mind exponált cseh vezetőkre bízták, a magyar szellemet megőrző tanerőket elbocsátották. Az iskolakérdésben nem ismertek a csehek szemérmet. Nem törődtek a látszat-törvényszerűséggel sem. A kat. egyházközség által megszervezni szándékolt gimnázium tanári karát és beiratkozott növendékeit karhatalommal kergették szét. Kassa neve. Kivégezték a város magyar nevét is. Nem rontottak neki egyenesen : Prágában hozták azt a törvényerejű kormányrendeletet, hogy a »zsupáni székhelyek nevei lefordítandók« s ezzel az ős Kassa névből, mely nyolc évszázada egyforma hangzással szerepel a latin, német, magyar oklevelek százaiban, »Kosice« lett. Először a város történetében. 42