Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Sziklay Ferenc: Kassa magyarsága a húsz cseh év alatt.

KASSA MAGYARSÁGA A 20 CSEH ÉV ALATT Irta : SZIKLA Y FERENC K

ASSÁN a világháború előtt — mint a statisztikák is mutatják — élt kisebbszámú szlovákság, de arra, hogy a város közéletében szerepet vállalhasson, sem ő, sem más soha nem is gondolt.

1 A kassai szlovák lakosság majd egy szálig a város kültelkein élt mint névtelen munkás-, napszámos- és földművesnép. Lassanként szivárgott be a Kassa város tulajdonát képező telepekről mint robotra berendelt zsellér, később, mint munkaalkalmat kereső szegénység. A szlovák szellemi életnek, s az ennek keretében forrongó politikai és eszmei küzdelmeknek, irodalmi fejlődésnek már csak azért sem lehetett ez a szlovákság részese, mert a szlovák népiség keleti, ú. n. szlovják csoportjához tartozott, mely a nyugati, ill. középszlovák nyelvterületen élő csoportoktól teljesen elszigetelten élte a maga egyszerű, puritán, befelé élő vallásos életét. Az irodalmi szlovák nyelvet jóformán meg sem értette s az öregebb generáció ma sem érti. A köztudat Kassán mindössze három-négy kimondottan szlovák érzelmű embert tartott számon, pl. Kusztra Gyulát, a szlovák imakönyv- és naptárkereskedőt, Sztraka Jánost, a Sárosból ideszármazott volt ácslegényt, aki a búcsúkon a Szt. Adalbert egyesület vallásos könyveit árulgatta, s ezen a réven írónak tartotta magát és Dula Mihályt, a »hustáki«

2 susztert, aki a körmenetek szlovák csoportjainak előénekese volt. A többi háború utáni szlovák vezér azelőtt nagy magyar hazafinak adta ki magát, s csak anyagi és egyéni érdekből csatlakozott a csehszlovákokhoz. Ez azért fontos, mert rávilágít arra a bizonytalan erkölcsi alapra, amelyre a csehszlovákok Kassára való igénye s a megszállás után Kassa fölötti uralma felépült. A valódi helyzet feltárása nélkül meg sem lehetne érteni, miért volt szüksége az állítólag jogos birtokát elfoglaló cseh hatalomnak azokra az erőszakos eszközökre, melyekkel uralmát Kassán biztosítani szerette volna, s mi a magyarázata annak, hogy a húsz évi rendszeres elnemzetlenítő munka után és ellenére, Kassa mint magyar város tért vissza az anyaország kebelére. Mert Kassa magyar volt mindig. Tudták ezt a város új urai is. Kassa magyar jellegét elismerte dr. Yavro Srobár is, »Szlovenszkó« első teljhatalmú minisztere. 1919. január 13-án, amikor az előző napi sikertelen utcai parádé után »fogadást« 1 Kassa város jegyzőkönyvei, különféle iratai, közigazgatási nyelve latin, magyar és német volt, a szlovák soha sem szerepel. 2 Kassa külvárosát hívják így, a név a német hohe Stadt-ból keletkezett. 38