Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Barta István: Kassa és a magyar mult.

rövid időre Kassára vitette. Bethlen uralma alatt országraszóló fényes esemény színhelye volt a város : itt tartotta ugyanis a fejedelem esküvőjét Brandenburgi Katalinnal, külföldi előkelőségek s a hazai főnemesség jelenlétében. Olyan szerepet játszott Kassa Bethlen uralkodásának évtizedében, mintha az ország fővárosa lett volna s jelentőségéből Bethlen halála után is alig vesztett. Egyidőre ugyan megint a Habsburg királynak hódolt, később azonban I. Rákóczi György birtokába került. Közben eldőlt az a küzdelem is, amely már régóta országszerte folyt a nemesség és a városok polgársága között a nemesek városbanlakása tekintetében. A városi jogok ugyanis szigorúan elzárkóztak az elől, hogy a nemeseket a városokba bebocsássák s azok ott a városi törvények hatálya alól kivéve, a nemesi jog szerint éljenek. A nemesség a vitát, amely addig külön-külön folyt az egyes városokkal, az országgyűlés elé vitte s mivel ott a polgárságnak rendkívül csekély befolyása volt az országos ügyek intézésében, az 1647. évi országgyűlés kimondotta a nemeseknek a városba való szabad beköltözködését s biztosította a városba beköltözött nemesek számára a nemesi kiváltságok összességét. Az ellenállás tehát, amelynek elvét Kassa hangoztatta a legerősebben, ilyen módon elvesztette jogi alapját; a nemesség bevonul a városokba és ha nem is egyszerre, de lassanként vezető pozícióba jut a városi életben. Az egri káptalan, továbbá a ferencesek és a jezsuiták beköltözése is a magyar elemet erősítette ; különösen fontos volt ebből a szempontból a jezsuitáknak később egyetemi rangra emelt főiskolája, amelyen a jezsuiták királyhű, de hazafias szellemben nevelték az ifjúságot. Az I. Lipót által bevezetett abszolutizmus már rebellis magyar városnak tekinti Kassát s a Zrínyi-Frangepán összeesküvés szálai után nyomoz a városban. A katonai parancsnokok, Spankau, majd Strassoldo és Kolb generálisok a legnagyobb terrort gyakorolják a polgárság felett. Kolb rémuralmának előkelő polgárok esnek áldozatul. A megkínzott, zaklatott polgárság szabadítóként üdvözli Thököly Imre seregét, aki 1682-ben elfoglalta a várost. Thököly rövid uralma után megint császári korszak következett, amely alatt erélyesen folyt a protestánsok visszaszorítása és a katolikus vallás helyzetének erősítése. A Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc alatt Kassa ismét elsőrangú fontosságra emelkedett, a felsőmagyarországi kapitányság székhelye és tizenhárom vármegye központja. A felkelés zászlójának hanyatlása sem tudja hűtlenségre bírni az immár ízig-vérig magyar érzésű polgárságot. A fejedelem már rég Lengyelországban bujdosik, amikor Kassa még hősiesen állja a császáriak ostromát. A XVII. századi Kassa története tehát már teljesen új oldalról mutatja meg az egykori német jellegű kereskedővárost. A török elől a Felvidékre húzódott magyarság s vele együtt a magyarságtól elszakíthatatlan szabadságeszme behatása gyökeresen megváltoztatta Kassa állásfoglalását az ország ügyeivel szemben. A reformáció, amely a XVII. században egyúttal Habsburg-ellenes politikai állásfoglalás is, Kassán építette ki egyik legerősebb támaszpontját. Bocskay, Bethlen, Rákóczi György Kassában találták meg Felső-Magyarország kulcsát, Kassában testesült mega dacos, az igazságot kereső, s a politikai és a vallásszabadságot a koronás királlyal szemben is megvédelmező magyar elszántság. Ennek az évszázadnak kassai eseményei nem maradnak meg a városi krónika lapjain, Magyarország történetét írták Kassán Bocskay tói II. Rákóczi Ferencig. 26