Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Wick Béla: Kassa története.

a kassaiakat oly privilégiumokkal halmozzák el, amelyek Kassát a szabad városok sorába emelik. A rozgonyi diadal után Károly király a neki nyújtott támogatásért és szolgálatokért fölmenti a kassai polgárokat a vámfizetés alól Abaúj és Zemplén vármegyék egész területén a Sajó és Tisza folyóig, valamint egész Beregig. 1321-ben hasonló indokolással elengedi nekik a kamaranyereség címén évenként beszolgáltatandó fél fertó ezüst fizetését. 1342-ben Visegrádon kiadott levelében felhatalmazza őket, hogy összes kisebb vagy nagyobb peres és bűnügyeikben esküdtjeikkel ítélkezzenek, feljebbviteli ügyeikben pedig a király vagy a tárnokmester bírói joghatósága alá tartozzanak. Károly fia, Nagy Lajos (1342—1382) követve atyja példáját, 1347. július 28-án terjedelmes szabadalomlevelet ad a polgároknak, amelyben kiterjeszti rájuk azokat a privilégiumokat, amelyeket a pestiek élveztek. Nagy Lajos szabadalomlevele értelmében a kassai polgárok fölmentést nyertek a szőllőik után fizetett tized, az úgynevezett csöbör-adó alól. Nem voltak kötelesek a király főembereinek szállásáról gondoskodni. A kassai polgár házát, ingatlanát idegennek csak akkor adhatta el, ha az a város állandó lakosa akart maradni. Továbbá plébánosukat és ennek helyettesét (vicariusát) a kassai polgárok szabadon választhatták. Hasonlókép bírónak is azt választhattak meg, akit akartak, s ez köteles volt a polgárok minden világi ügyében ítélkezni. Ha valakinek nem szolgáltathatott igazságot a bíró, úgy a bírónak is meg kellett jelennie a király előtt. A szabadalomlevél szerint az, aki a városban lakik, köteles megfelelő közszolgálatot teljesíteni. A városi szenátusnak nincs joga bárkit is párbajra ítélni, hanem lehetővé kell tennie, hogy a bűnös megfelelő módon védelmezhesse magát. Ha pedig bűnös, a vétség szerint marasztaltassék el. A kassai polgár ügyében csak hasonlóan szabad ember tanúskodhatik. A kereskedők árukkal megrakott szekereinek náluk meg kell állapodniok; minden nap vásárt tarthatnak. Ha valaki valamely gonosztett elkövetése miatt megszökött, javai, a károsultak kielégítése után, családja s rokonai számára maradnak meg. Ha nincsenek örökösei, rokonai, vagyonából a sértett felek kártalaníttatnak, a fennmaradt részt pedig a város erődítésére fordítják. A végrendelkezés nélkül meghaltak vagyonát három részre osztják. Az első rész az elhúnyt lelkiüdvéért alamizsnaként osztandó ki. A másik két rész a kassai erőd építményeire marad meg. A szabadon megválasztott bíró az év leteltével köteles hivatalát a polgárok kezébe visszaadni. Hogy a polgárok száma gyarapodjék, sem a király, sem az országnagyok, sem saját bíróik nem foszthatják meg a bűnösöket vagyonuktól. A tettesek személyükben bűnhődjenek, javaik pedig sértetlenül maradjanak meg a feleség, a családjuk és rokonaik számára. Ugyanakkor Nagy Lajos országos vásár tartására is szabadalmat ad a kassaiaknak. Elrendeli továbbá, hogy Kassán pünkösd ünnepéig senki se mérjen idegen bort ; addig a kassai polgárok árulják saját boraikat ; a kassaiaknak szántóföldjük nincs, azért szőllőiken és boraikon kívül nincs más jövedelmük. 1369-ben történt Kassára nézve az a jelentős esemény, hogy Nagy Lajos Diósgyőrött az Ür mennybemenetelének ünnepét megelőző hétfőn a városnak címert ado2* 11