Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Ozsvald Árpád - Odüsszeusz

Ä Odüss^eus^ i Nem akartál te harcba indulni Tróját ostromló harci sereggel, bosszút lihegni csalfa asszonyért, ki hites urát elhagyta hűtlenül. Heléna csábos arcát, tündéri alakját már rég elfeledted, ifjúságod balga tűzhevét csak cimborák közt emlegetted. S mikor jött a hírnök, hogy menni kell, így kívánja a régi esküvés, adtad a bamba, buta bolondot, kinek agyába csak hálni jár az ész. Szamarat s bikát fogtál az ekébe, barázda mélyébe szórtad a sót. Adtad a bamba, buta bolondot, ne kelljen tíz évig messzi bolyongnod idegen tájon, mord sereg élén, hánykódni vakon, átkos tengeren. Megszoktad már az otthon nyugalmát, hírnök előtt játszottad a balgát, kinek mindegy, mire megyen dolga, nevessenek vagy gúnyoljanak érte: a békességet akartad cserébe. S mikor azt hitted, kiálltad a próbát, fiadat tették az eke elébe. 75