Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Zs. Nagy Lajos - Tábori derű

Me Tábori derű Összeterelt bajtársaim a völgyben legelésznek. A trombiták és a harsonák a fenyőfák csúcsaira tűzettek. A teljes zenekar lent fürdik a tóban. A lányok derekáról egészen tökéletes hulahopp-karikák perdülnek tábornokaink lába közé. Rajta, tereljük el a figyelmet a szarvasbogarak világháborús törekvéseiről! Készülnek ám a pogácsák a pogácsagyárban, és kifogástalanul működnek a brindzásgaluska-finomítók, A buzeráns karmester a tó tükrében nézi magát. A világ dolgai folynak, folyogatnak. Bizony! Csoroghatna vér is a trombonok elmetszett torkából, s gyarló asszonyaink visító diplomatákat szülhetnének. Köldökünkben bizsergő birodalmak. Fekszünk a völgyben hullámzó misztériumok partján. Hangszereink a fák csúcsára akasztódtak. Vakargatjuk viszkető kontinenseinket. (Üzenet a barlangból, 1971) 353