Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Cselényi László - Morfium

Morfium Fény fény fény fény a sötétből kimásztam a fényre feketéből átöltöztem patyolatfehérbe fejemet egy pillanatra belemártottam a dicsőségbe Ámde árnyak zúdulnak rám nyújtogatja a karmát jön felém az iszonyatos csupa ín igazság általadni a jövőnek egy halandó fej nélkül maradt kalapját Végül is így végzi mind ki nem tud beilleszkedni a sorba morfium szárítókötél ideggyógyintézet sín bitófa jön felém a nagy sötét már érzem ahogy feltűnés nélkül taszít pokolra (Erők, 1965) 306