Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Bábi Tibor - A Javorina alatt

Me Javorina alatt (Tono - 1944. XIL-1945. IV.) A határon vagy öt-hat lövés dördült. Egy pillanat, s megtorpant futó lábam - mint a bokrok, mint a nád, meglapultam, elvegyültem a téli éjszakában. Zrr, srrr . . . zizzent, szállt a szél fejem fölött, Erre! Erre! - Fölcibált, s velem szaladt. A szántón át loholtam - fújva, fújva bujkáló hold és futó felhők alatt. . . Egy ároknál a tört hídon megálltam. - Nem bírom tovább! - Mellem zihált, égett. Mögöttem szörnyű láng és ágyúdörgés hasogatta a sötét messzeséget. . . - Ott délen, ott arra van Magyarország! Űzhetnek már! Én Nyugatra nem megyek. Még egyszer visszanéztem - elindultam, s messziről felém nyúltak a zord hegyek. Tono! Tono! - ö volt a menedékem, ő volt az úr a Javorina alatt. Tono! Tono! - Parancsnok volt és jelszó; Tono-Tono: egy szovjet partizáncsapat. 135