Dávid Teréz: Ifjúságból elégtelen, Időzített boldogság

Ifjúságból elégtelen

valamit enni, mert a ludaskását elnyelte „az a delfin". Aztán úgy karolt bele az aranyhímes vörös ruhába, mintha szerves tartozéka lett volna. Alig csukódott be utánuk az ajtó, Natasa abbahagyta a vefckőzést, magára kapta anyja szaténpongyoláját, és lejteni kezdte a Hattyúk tavából a gonosz szellem táncát, amit pár nappal előbb látott az operában. A kísérőzenét egyedül dúdolta hozzá, rögtönzött r'-úlamoíkból. Palástja ideoda lebegett. Nagyon hatásos \ »lt. Andris asztalhoz ült, maga elé tette a csomag kártyát, kevert, osztott, és mindjárt az első fordulóban kontrát adott saját magának. Mari nagyi pedig hozzálátott az edénymosogatáshoz. Legnagyobb megdöbbenéseimre kezembe nyomta a törlőruhát. Nem hallottam, hogy erre nézve utasítást kapott volna. Anyám házában — bevallom — ritkán kerültem hasonló helyzetbe. Ugyan ki merte volna rám bízni Gizi nagyi hagymamintás meisseni porcelánját? (Első darabjai még a főúri házban zúzódtak darabokra.) Csupa óvatosságból azután a hétköznapi porcelánt sem adták a kezembe. Különben is, anyámék tudták, hogy nekem egészen másféle ambícióim vannak, és tehetségem sincsen effajta munkakörhöz. Be is bizonyosodott rögtön, bár a második tányér már nem tört ripityára, mint az első, ezt már zsonglőrhöz méltó ügyeskedéssel elkaptam a levegőben, fényes tanújelét adva művészi hajlamaimnak, s ezzel immár másodszor váltottam ki ifjabb Jurik elismerését. — Ez igen! — füttyentett. És amikor Mari nagyi megkérdezte tőlem: Te Boris, te otthon sohasem szoktál segíteni a konyhában? — öcsém lovagiasan védelmemre kelt: — Natasa tán szokott? — kérdezte. — Az más! — válaszolta Mari nagyi, de azt hiszem, nem tudta volna megindokolni, hogy az miért más! Lényegében nem is fontos. Az a fontos, hogy a konyhaszolgálattól felmentést nyertem, végre a telefonkészülékhez jutottam, hogy jelezzem anyámnak: Sárkány rabolt el a karbolszagból, stop. Várom kiszabadításomat, stop! Am a hívójelre nem jelentkezett senki. Pedig hússzor is megismételtem. Végül abba kellett hagynom, mert Natasa 32