Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

13 Helyzetkép a szlovákiai magyarokról Pozsony, 1945. június 5. AZ ELMÚLT HAT ÉV ALATT a szlovákiai magyarság feltűnő egységbe tömörült, a szlovákiai Magyar Pártban, melynek a szlovák parlamentben egyetlen képviselője volt: Esterházy János, a Magyar Párt országos elnöke. A magyarság a párt keretében felfüggesztette a világnézeti különbségeket, csupán a nemzeti önfenntartás mindig őszintén bevallott, keresztény erkölcsön alapuló, európai horizontú politikáját követte. A nácizmustól és a fasizmustól úgy vált el, mint olaj a víztől. Pozsonyban már 1938-ban, az első bécsi döntés után ismeretes volt, hogy a németek becsapták a magyar kormányt, s nem óhajtják őszintén támogatni az ország újjáéledésére vonatkozó terveket. A hitlerizmus előrenyomulása és tüntető testvérisége a szlovák nacionalizmussal kezdettől fogva a szlovákiai magyarságot sújtotta a legerősebben. E dupla nyomás alatt élt a szlovákiai magyarság hat éven át. Tízezer magyar sínylette meg a szlovák Gestapo börtöneit Szlovákiában. A német Karmasin, a szlovák Ďurčanský, s utána Mach könyörtelenül folytatták irtóhadjáratukat a magyarság és a Magyar Párt ellen. Tudnivaló, hogy a párt a demokratikus szellemiségnek, a liberális és antihitlerista magatartásnak, a nácizmus ellen kihangsúlyozott keresztény gondolatnak, a hitlerista köszöntést elutasító gyakorlatnak egyetlen fellegvára volt a Tiso-féle Szlovákiában. A magyarság elvből elutasította az arizálás lehetőségét (az egész országban csupán 11 magyar vett át zsidó üzletet). Esterházy volt az egyetlen szlovákiai képviselő, aki a parlamentben a zsidótörvény ellen szavazott. Esterházy bírálni merte minden parlamenti felszólalásában a szlovák bábkormányt. A szlovákiai magyar sajtó (az Esti Újság és utóbb a Magyar Hírlap) becsületesen és bátran ellenállt a hitlerizmusnak, szerkesztői többször kerültek börtönbe, s inkább vállalták az üldözést, mintsem hogy egyetlen sort is szignáltak volna nevükkel, mely Hitler vagy Mussolini győzelmét vagy érdemét hirdette volna. Szlovákia legolvasottabb lapja mindig a pozsonyi magyar napilap volt. 1944-ben a magyarok elleni kettős nyomás hármassá vált: megjelent a magyarországi nyilas mozgalom, német és szlovák védelem alatt, s kezébe akarta keríteni a Magyar Pártot, a sajtót, a közművelődés szerveit, mindent. Roppant munka volt ezt a szándékot kivédeni. A nyilasok a német SS támogatásával Magyar Szó címen napilapot is indítottak Pozsonyban, miután a Magyar Hírlap önként be41