Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

humanisztikus életeszményük mellett. Nem tartottak két vasat a tűzben, hanem elvetették a hitleri világot. A német követség ezrével küldte propagandairatait a Magyar Párt központjába, de ott azokat rendszeresen megsemmisítették. Egyetlenegy sem került közülük a párt tagjai kezébe! Amikor a szlovák kormány önálló német evangélikus püspökséget állított fel, a magyar evangélikusok ezzel az intézkedéssel szemben tartózkodóan viselkedtek, s inkább a szlovák evangélikusokhoz csatlakoztak, avagy kitértek az egyesülés elől! Ezen a téren elhatároló szerepet töltött be Esterházy János, a Magyar Párt elnöke, a parlament egyetlen magyar képviselője, a szlovák parlamentnek egyetlen ellenzéki tagja. Ismeretes, hogy Esterházy János még az első Csehszlovák Köztársaságban ellenzéke volt Jaross Andornak, és a csehszlovák parlament magyar tagjai az elnökválasztás alkalmával dr. Eduard Benešre adták szavazatukat. Esterházy ténykedését sokféle szempontól meg lehet ítélni, de akárki legyen is a bíráló, azt objektíve el kell ismernie, hogy tevékenységét a legválságosabb körülmények között fejetette ki, s az adott körülmények között a lehető legbecsületesebben tette ezt. Politikai megfontolásokból olyan előterjesztéseket is tennie kellett, amelyekkel sohasem értett egyet. Közismert az is, hogy Esterházy János volt az egyetlen, aki nem szavazta meg a szlovák zsidótörvényt, s aki minden alkalommal konstruktív munkára hívta fel a magyarok figyelmét, valamint az egyetlen, aki meg merte mondani, hogyan vélekedik az akkori szlovák államformáról s annak alapítóiról. Ezek a kritikák élénk visszhangot keltettek országszerte, s rontották a kormány hitelét. Az itteni magyarok Hitler-ellenes kiállásának köszönhető Esterházy János tekintélye is. Esterházy sok üldözött csehet segített, köztük megmentette egy volt csehszlovák képviselőnek a családját, segítette őket éveken át, amíg csak a szlovák partizánok föl nem szabadították őket. A magyarországi szlovákok érdekében ugyancsak eljárt a magyar kormánynál. Az ő közbejárásának eredménye volt, hogy 600 elbocsátott szlovák vasutast visszavettek szolgálatba. Esterházy az üldözött zsidókon is segített, segített a kiutazásukban, rejtegette őket. Mindezt a magyarok többsége is megtette. Ez az üldözött zsidók körében közismert volt. Az akkori szlovák kormány többb évi halogatás után, csak 1942-ben jegyezte be a Magyar Pártot (nemzetközi egyezmény alapján), de alapszabályait sohasem hagyta jóvá. A magyar élettel szemben mindig a reciprocitás (eddig szokatlan, kétes) elve érvényesült, de majdnem minden esetben igazságtalanul. Esterházy János feladata évről évre nehezebb lett. Mihelyt Magyarországon előtérbe került a német pénzzel támogatott jobboldali irány, jelentéktelen nyilaskeresztes mozgalom ütötte föl a fejét Szlovákiában is. A Magyarország német megszállása után alakult Sztójay-kormány idején a Magyar Párt, amely eddig passzívan védekezett, aktív ellenállást tanúsított a hivatalos magyar jobboldali befolyás ellen. Amikor a németek igyekeztek belépni a Magyar Pártba, az tagfelvételi zárlatot rendelt el. 1944 karácsonya előtt Esterházy Jánost Szálasiék Budapesten letartóztatták, s ar34