Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

Függelék

Szalatnai Rezső: A csehszlovákiai magyarok 1918 és 1945 között, 129-130. p. Szalatnai Rezső: Üdvözlet Pozsonyból. In: uő: Kisebbségben és igazságban, 365. p. Mórocz Károly: Interjú Balogh Sándor professzorral, 76. p. Fábry Zoltán: Üresjárat, 30-31. p. Szalatnai Rezső: Kisebbségben és igazságban, 17. p. Szalatnai Rezső: Napsütés egy halott arcán; Noteszlapok márciusban. In: uő: uo., 357— 361., 361-365. p. Szalatnai Rezső: Noteszlapok márciusban. Uo., 361-362. p. Uo., 363. p. Janics Kálmánnak ugyanez a véleménye: „A fenyegető dráma híre nem jutott el a magyar közvéleményhez szinte a jogfosztás pillanatáig... Pontos tájékozódása a beavatottabbaknak sem volt, aki hallott valamit, nem hitte el." - Janics Kálmán: A hontalanság évei, 131. p. Kövesdi László: Szonett az igazságról. In: Mint fészkéből kizavart madár..., 5. p. In: Fukári Valéria: Magyar és szlovák írók - kapcsolatok 1945-1948-ban, 9-10. p. „... a csehszlovákiai magyarság szellemi vezetői mindent megtettek, ami módjukban állt. Megpróbálták értesíteni a nemzetközi közvéleményt a történtekről." - Mórocz Károly: i. m., 77. p. Fábry három fejlődési szakaszra osztotta fel a csehszlovákiai magyar irodalmat: az első általa „első virágzásnak" nevezett korszak - 1918-1938, a második - az ún. „néma évek" időszaka -1938-1945 közé esik, a harmadik, az ún. „harmadvirágzás" pedig 1948. december 15-ével, az Új Szó megindulásával vette kezdetét. - Fábry Zoltán: Harmadvirágzás, Szlovákiai magyar irodalmi adalékok. Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Bratislava 1963, 1114. p. Enek az éjben. Szlovákiai magyar írók 1939-1945. Összeállította és a bevezető tanulmányt írta: Turczel Lajos. Madách Könyvkiadó, Bratislava 1986,336. p. Koncsol László: ívek és pályák. Madách Könyvkiadó, Bratislava 1981,173-180. p. A korszakolás kérdéskörével kapcsolatban 1. még: Tóth László: „...a lehetőségek hű mása". A második világháború utáni hivatásos magyar színjátszás kezdetei Szlovákiában. In: uő: Párhuzamok, kitérők, 151-152. p.; Tóth László: Elhallgatott évek irodalma 1945-1949. In: uo., 173-175. p.; ill.: uő: Elfeledett évek, 13-15. p. Tulajdonképpen erre még ma is találunk kísérletet, mely a Fábry-memorandum környezetének elbagatellizálásával, bizonyos művek elhallgatásával, szerepének csökkentésével és helyenkénti csúsztatásokkal igyekszik megőrizni A vádlott megszólal prioritását. - L. pl. Fonod Zoltán: Perben a történelemmel, 115-116. p. Janics Kálmán: A hontalanság évei, 23. p. Uo., 141. p. Részletesebben írtam erről A negyedik út című esszémben, melynek csupán legfontosabb passzusai kerülhettek át e mostani bevezető tanulmányba. L. Tóth László: Elfeledett évek, 912. p. Molnár Imre: Emlékirat és Helyzetkép a csehszlovákiai magyarság sorsáról..., 113. p. Az emlékirat Regio-beli közlésében a címben - tévesen - az 1938-as évszám szerepel. Kiigazította az elírást a memorandum átvételekor a Vagyunk és leszünk című gyű jtemény összeállítója, Fazekas József. L. Molnár Imre-Varga Kálmán: Hazahúzott a szülőföld... című munkáját! 290