Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

Függelék

, .ve - egyetlenegy sem volt a szervezet vezetőinek, Hentznek, Aranynak és Hajdúnak személyes ismerőse vagy barátja, s ugyanúgy logikusan nem feltételezhető, hogy ezek a vezetők ismeretlen vagy csak futólag ismert embereket mindjárt első alkalommal részletesen tájékoztattak volna az általuk alapított illegális szervezet létezéséről és tevékenységéről. Annyival is kevésbé, hogy a nevezett vádlottakkal a szervezet vezetői vagy összekötőik csak egyszer vagy legföljebb kétszer kerültek kapcsolatba, úgyhogy számukra, mármint a illegális szervezet vezetői számára, túlságosan kockázatos lett volna ilyen alig ismert embereknek mindent elárulni a szervezetről. Mivel tehát ezen vádlottak ellen nincs semmiféle konkrét bizonyíték arra nézve, hogy a nekik bűnként felrótt tetteket elkövették, az ellenük emelt vádak alól a bűnvádi perrendtartás 25.§-ának 2. pontja szerint fel kellett őket menteni. Ami dr. Kiššík Jánost, Markwarth Gábort, Győry Miksát, Hrabovszky Ferencet, Balázsi Dezsőt illeti, ellenük az volt a vád, hogy tudatosan szolgáltattak Bokor Ferencnek 1947-48-ban híreket a szlovákiai nemzetiségi viszonyról, habár tudták, hogy Bokor ezeket Mindszenty számára gyűjti, s az a maga reakciós céljaira használja őket. A vádlottak azzal védekeztek, hogy egyikük sem szolgáltatott Bokor vádlottnak semmiféle híreket, sem információkat azzal a céllal, hogy az ezeket továbbadja Mindszenty bíborosnak. A vádlott őket mint állástalan kántor kereste fel, és csak úgy, beszélgetésük során említette, nevezetesen Győry Miksánál, dr. Markwarthnál és Hrabovszkynál Mindszenty bíboros nevét, de tekintettel Bokor vádlott gyengébb szellemi képességeire és felszínes, szaggatott beszédére, ennek semmiféle fontosságot nem tulajdonítottak. Tekintettel arra a benyomásra, amelyet Bokor vádlott a főtárgyaláson tett, a vádlottak említett védekezése nagyon valószínű. Maga Bokor vádlott sem erősítette meg, hogy a nevezetteket tájékoztatta volna arról, hogy a hírekre Mindszenty bíboros számára van szüksége, s így semmiféle konkrét bizonyítékok nincsenek arra, hogy a vádlottak Bokornak Mindszenty bíborosnak szánt információkat adtak. Ezért ezeket a vádlottakat is fel kellett menteni a vád alól a bűnvádi perrendtartás 259.§-ának 2. pontja szerint. Tekintettel a kiszabott büntetés mértékére az elítélt vádlottak esetében a büntetésvégrehajtás elhalasztására vonatkozó döntés elmaradt. Az ítélet többi rendelkezését a törvény idézett rendelkezései indokolják. Bratislavai Allambíróság, Dr. Artúr Simko 1949. december 30-án tanácselnök s. k. A kiadmány hiteléül: [olvashatatlan aláírás] irodavezető 277