Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

vák nép érdekében - ezen a vonalon változtatni kell, mert most már Magyarország is a népi demokrácia oldalán menetel." Ennek alapján a nem reszlovakizált - nálunk népszerűen /eszlovakizáltaknak nevezik - magyarok az általános iskolát megkapják, de csak olymódon, hogy a szlovák tagozat mellett magyar tagozat is lesz. Ennek az a célja, hogy a színtiszta magyar vidéken is meglegyen a lehetőség magyar gyermekeket szlovák iskolába kényszeríteni. Engedélyeznek sajtót és kultúregyesiileteket is a kommunista párt felügyelete alatt, de persze magyar párt létesítéséről nem lehet szó. Csupán lehetővé teszik, hogy magyarok is beléphessenek a kommunista pártba, mert máig sem vesznek fel magyarokat a kommunista pártba, kivéve néhány esetet. A magyarlakta járásokban szlovák és magyar titkár lesz, persze a szlovák titkár szupremáciájával. Elfogadható és helyes az az álláspont, mely külön magyar párt létesítését nem engedélyezi. A közigazgatás alsóbb ágazatába magyarokat is bevonnak. A bevonás mértékéről nem szólt semmit, és nem emlékezett meg arról sem, hogy a magyarság a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a parlamentben képviselve lesz-e. A reszlovakizációról úgy nyilatkozott, hogy ahhoz ragaszkodnak, mert - szerinte - nem marxistaellenes ez az intézkedés, mivel csupán az erőszakkal elmagyarosított szlávokat vezeti vissza eredetükhöz. Ehhez a „marxista" állásponthoz - úgy hisszük - nem kell kommentár, mert a „reszlovakizáció" nem ezt jelentette, hanem oly erőszakos elnemzetlenítést, amilyennek alig van páija. Úgy hisszük, hogy a magyar kormányzatnak a „reszlovakizáció" erőszakos, imperialista szellemben és célkitűzéssel keresztülvitt tényét nem szabad tudomásul venni, és úgy kell követelni a szlovákiai magyarok azon jogát, hogy egyedül határozzák meg nemzeti hovatartozásukat, ahogy azt a Bolgár Kommunista Párt tette Jugoszláviával szemben (lásd a SZ. N. 1948. VII. 21 -í számát). A Csehországba deportáltakra vonatkozólag Široký kijelentette - azok száma állítólag 18 000 hogy azok visszatérhetnek majd, de vagyonukat csak abban az esetben kapják vissza, ha azt nem utalták ki szlovákoknak. Abban az esetben valami formában kártalanításban részesülnek, úgy, hogy a falubeli magyar gazdák kötelezve lesznek földjeik egy részét a visszatért deportáltaknak átengedni. A felszólalásokból kitűnt, hogy ezeknek a célja az, hogy a magyarok között ellentéteket szítsanak, mert állítólag erős közöttük a nemzeti összetartás, és ily módon kihívják az „osztályharcot" a magyar falvakban. Persze a valóságos cél semmi egyéb, mint az, hogy a divide et impera elve alapján a kevés számú szlovák továbbra is uralja a többségben levő magyarokat. Ez azonban nem fog sikerülni, mert a magyar deportált átlát a szitán és egyesül a falubeli magyar gazdával, s közös erővel fognak harcolni a szlovák telepesek basáskodása ellen. 248