Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

alapon, kommunistáktól vezetett, politikai, kulturális és gazdasági érdekeik képviseletére és védelmére szolgáló tömörülése, ha ilyen szervezete van a magyarországi szlovákoknak az Antifasiszta Frontban, melynek működése a népi demokrácia szempontjából nem kifogástalan, úgyszintén a Szlovákiában élő ukránoknak, és a lengyel-csehszlovák szerződés ezt biztosítja a Csehszlovákiában élő lengyeleknek is kölcsönösség alapján, amit a magyar kormány is megtehetne ugyanezen alapon, tekintettel a magyarországi szlovákokra. Összegezve az elmondottakat, teljes határozottsággal állítjuk, hogy a csehszlovákiai magyarság teljes egyenjogúságának előfeltétele egy olyan magyar szerv, mely hivatva volna képviselni a magyar dolgozó nép minden - politikai, kulturális és gazdasági - érdekét, persze a népi demokrácia és nem holmi burzsoá nacionalizmus szellemében. Azonban ahhoz, hogy egy ilyen szerv sikeres működést fejthessen ki, feltétlenül szükséges, hogy a kötendő csehszlovák-magyar szerződés a szlovákiai magyarság teljes egyenjogúsítását visszamenő hatállyal és abból eredő teljes kártérítési igénnyel biztosítsa. Ezen egyenjogosítás - visszamenő hatállyal és teljes kártérítéssel - a következő három nagy csoportra osztható: 1. A diszkrimináció megszüntetése Szükséges általános törvénnyel kimondani, hogy a csehszlovákiai magyarok minden tekintetben ugyanolyan elbánás alá kerülnek mint a szlovákok és csehek, és viszszamenő hatállyal - ex tunc - hatályát veszíti minden intézkedés, utasítás, rendelet és törvény, mely a magyar nemzetiségűeket különös, a szlovák vagy cseh nemzetiségű csehszlovák állampolgároktól eltérő elbánásban részesítenek. 2. Restitúció (A sérelmek orvoslása) Amennyiben a hatályon kívül helyezett hatósági intézkedések, utasítások, hirdetmények, rendeletek vagy törvények végrehajtása, vagy a magyarokkal szemben törvényellenes, vagy egyoldalúan alkalmazott intézkedések következtében, vagy hatósági közegek által kijelölt személyek intézkedései következtében magyar nemzetiségű fizikai vagy jogi személyeket vagyonuktól megfosztottak vagy egyéb anyagi kár ért, a károsult birtokba helyezendő és őt a csehszlovák állam t e 1jes kártalanításban - tényleges kár és elesett haszon megtérítése -részesíti, mégpedig záros határidőn belül, mert különben a restitúció ügye ad Graecas Calendas húzódnék el, lévén az itteni közegeknek nagy gyakorlatuk [volt] ebben a zsidó vagyon restitúciójánál. Amennyiben a kártérítés mértékében a felek nem egyeznének meg, ezen követelés rendes peres eljárásban volna érvényesíthető. Megjegyezni kívánjuk, hogy a csehszlovák állam minden nehézség nélkül tudná ezt a több millió koronát kitevő kártalanítást nyújtani, mert hiszen a megbékélést 245