Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

megszervezendő magyar osztály intézze, mely a már működő ukrán osztály mintájára végezné munkáját, magyar nemzetiségű szakemberek vezetésével. Ez az osztály intézhetné egyúttal - vagy egy Magyar Közművelődési Tanács -, a magyar tankönyvek kiadását is. A pozsonyi Szlovák Egyetem magyar tanszékét most fogják betölteni az arra érdemes Lukáč Emil Boleslav íróval, Ady és a Nyugat-nemzedék ismert szlovák tolmácsolójával. Ki kell eszközölni, hogy mellette magyar nyelvész és magyar lektor is működjék, s a magyarból, mint tantárgyból képesítést nyerhessenek a bölcsészeti fakultás hallgatói. Megszüntetendő a magyar református és róm. kat. lelkészek áthelyezése szlovák területekre. A lelkészutánpótlás szempontjából fontos legalább két r. kat. szemináriumba magyar kispapok felvétele, s a ref. egyház számára a teológiai akadémia engedélyezése Pozsonyban az ág[ostai] ev. teológiai fakultás keretében, vagy ha az egyház arra vállalkozik és anyagi kiadásait fedezni tudja, azon kívül is. A lelkészek jelentős része áttelepült Magyarországra; ezeknek visszahozatala Szlovákiába szintén fontos, annál is inkább, mert a szlovák püspökök helyükbe szlovák lelkészeket neveztek ki, hogy az egyházközséget a templom - és az iskola - révén elszlovákosítsák. Ebből a szempontból fontos volna, hogy a pozsonyi iskolaügyi povereníctvo kultusz-osztályán szüntessék meg a magyar lelkészek perzekúcióját, igazoltatását, áthelyezését és folyósítsák számukra az 1945 májusa óta letiltott kongruát. A Szlovákiában működő osvetový inspektorátusok mintájára magyar népművelési felügyeleteket kell felállítani minden járásban, ahol magyar iskolákat és magyar istentiszteleti nyelvet engedélyeztek. Ezeknek az élére ki kell válogatni a szervezőképességű, művelt magyar tanárok és tanítók közül a legmegfelelőbbeket. A magyar kisebbség politikai és gazdasági csúcsszervezetének befolyása legyen ezeknek a kinevezésére és irányítására. Ezzel kapcsolatban engedélyezendők a betiltott magyar közművelődési egyesületek közül - mint csúcssszervezet - a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, T. G. Masaryk alapítása, melynek vagyonát és könyvtárát a Szlovák Tudományos Akadémia vette át a nyilvánosság tudta nélkül. Erkölcsileg és az állam tekintélyének megcsorbulása nélkül úgy is tarthatatlan volna a csehszlovák államfő alapítványának az alapítással ellentétben álló szerepe. Hasonlóképpen fontos a pozsonyi Toldy Kör, a komáromi Jókai Egyesület, és a kassai Kazinczy Társaság visszaállítása. Ezek az egyesületek nem politizáltak, tagságukról a csehszlovák népbíróságok számtalan ítéletben mondották ki, hogy az állammal szemben való illojalitással nem azonosak, jelentős múltjuk, vagyonuk, könyvtáruk, múzeumuk miatt pedig a meginduló magyar közművelődésnek ilyen vagy olyan formában alapját képezhetnék. 237