Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948
„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)
nak eladásából és a többi magyar család könyöradományából tengeti életét. A járási munkahivatal haza, eredeti lakóhelyére nem engedi, de még ha engedné is, nem tudja fedezni a hazajövetellel járó kiadásokat (a vagondíj legalább 4000,- Kčs). Hasonlóképpen nehéz a helyzete a munkaképtelen, idős személyeknek. Külön fejezetként kívánkozik ebbe a pontba a deportált iparosok és kereskedők sorsa. Cipész, szabó, lakatos, kiskereskedő, szakképzett gyári munkás, akik a mezőgazdasági földmunkálatokhoz és állattenyésztéshez egyáltalában nem értettek, és most ebben a munkaágban nyertek elhelyezést. Nagyon kevés közöttük az olyan, akinek az idők folyamán sikerült elérnie azt, hogy jelenleg már iparában dolgozhat. Otthoni helyzetükhöz viszonyítva a munkaviszonyokkal kapcsolatban is tehát rosszabbodásról számolhatunk be. c) A munkabérek • A deportált családoknál egy személy - rendszerint a családfő, kivételes esetekben a leginkább munkaképes férfi családtag - a kommenciós cselédeknél megállapított természetbeni - lakás, havi 90-100 kg gabona, havi 1 kg zsiradék és napi 1-2 liter tej - és havi 1000,- Kčs készpénz járandóságban részesül. A családnak többi állandóan vagy csak alkalmilag alkalmaztatott tagja a mezőgazdaságban megállapított munkabérért dolgozik. A béreket legtöbb esetben megkapják, de bizony gyakran megtörténik az, hogy a munkaadók a törvény által biztosított kötelezettség teljesítése elől magukat kivonni igyekeznek. Különösen gyakori volt ez most, a karácsonyi segélyekkel kapcsolatban. Rengeteg panasz merül fel a kiskorú gyermekek után járó [segély] rendszertelen folyósítása tekintetében. Az érdekelt személyek ilyen esetekben a járási munkahivatalhoz fordulhatnak jogorvoslásért. Az egyes járási munkahivatalok eljárása a legkülönbözőbb. Vannak helyek, pl. Zatec, ahol készségesen segítenek a jogos követelések behajtásában, másutt viszont, pl. Podboranyban, a munkahivatal általában elzárkózik a magyarok jogos igényeinek teljesítése elől. Kedvezőbb az állami nagybirtokokon alkalmazottak helyzete, mint a magánosoknál foglalkoztatottaké, mert ezek járandóságaikhoz pontosabban hozzájuthatnak. Az egyes gazdák - sokszor saját hibájukból, könnyelműségük következtében, jelenleg pedig az elmúlt évi katasztrofális termés miatt is - gyakran fizetési nehézségekkel küzdenek, és így a foglalkoztatott magyarok csak rendszertelenül juthatnak bérükhöz. Számos esetben előfordul az, hogy a gazda kölcsönt kér a nála dolgozó magyar cselédtől. d) Élelmezési és ruházati cikkek beszerzésének lehetősége A szociális helyzetképhez tartozik az is, mennyiben tudják a természetben nem biztosított közélelmezési, valamint ruházati cikkeket megszerezni. Csehországban ezen a téren a legszigorúbb kötött gazdálkodás van. A magyarok a közélelmezési cikkeknél a jegyeket és ezekre a fejadagokat is rendszeresen megkapják. Panaszok 228
