Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

lentkezéssel. 1947 december közepéig a szlovák hatóságok csak jelentéktelen számú reszlovakizációra jelentkezett magyarnak kézbesítették ki azt az értesítést, amely szerint az illetőt szlovák nemzetiségűnek kell tekintetni. A reszlovakizáció tehát, amely kezdettől fogva a szlovákiai magyarság vagyonának elvételét és nemzeti ki­sebbségi létszámának leapasztását tűzte ki céljául, el nem intézett függő kérdés, amelynek elintézése dolgában megoszlik a kormányzat véleménye. A jogrend kiterjesztése vonatkozzék a magyar jogi személyekre is, így pl. az ösz­szes magyar pénzintézetekre, közművelődési, társadalmi, vallásfelekezeti és sporte­gyesületre. A magyar kisebbség rendezésének ügye nyilvánvalóan összefügg majd a magyar­országi szlovákság ügyének rendezésével. Ezért a kisebbségi jogok esetleges tárgya­lásánál követelni kell a magyar nyelvű oktatást mindazon didaktikai fokokon, ame­lyeken ezt szlovák nyelven Magyarország is biztosítja, így az óvodák, népiskolák és középiskolák fokán. Ezeknek a száma az 1938-ban Csehszlovákiában működő ma­gyar iskolákkal legyen azonos, illetve a lakosságcsere és az elismert reszlovakizáció számarányával csökkenjen csupán. Az iskolai téren a legfontosabbnak tartjuk egy szlovákiai magyar tanítóképző felállítását a magyar tanítóhiány sürgős pótlására. Ez­zel kapcsolatban fontosnak tartjuk, hogy a nyugalmazott magyar tanítói és tanári karból az állam mindazokat reaktiválja, akik erre önként jelentkeznek. A tanító- és tanárhiány rendkívül nagy, mert 1945 óta a szlovákiai magyar tanítók és tanárok zöme áttelepült Magyarországra. Ez kisebb mértékben vonatkozik a lelkészi karra is. Itt kívánjuk megemlíteni, hogy a magyar nemzetiségű és feddhetetlen nemzeti maga­tartású lelkészek és pedagógusok kellő száma nélkül a szlovákiai magyarság új ki­sebbségi léte teljességgel elképzelhetetlen. Szükség szerint Csehszlovákia egyezzen bele abba is, hogy a Magyarországon levő áttelepített pedagógusok közül egyesek visszatérjenek volt működési helyükre. A tanítóképzőn kívül fontos az ev. ref. egy­ház lelkészpótlására hivatott hittudományi akadémia vagy tanfolyam engedélyezése. További fontos követelésünk egy központi jellegű magyar napilapnak és egy fo­lyóiratnak engedélyezése, valamint a magyar könyvkiadásé is. Ezzel függ össze a magyarországi könyvbehozatal engedélyezése Csehszlovákiában. Elengedhetetlenül fontos egy országos közművelődési egyesület engedélyezése, és követelnivaló az általános restitúcióból úgyis természetes követelménynek tűnő régi magyar művelődési egyesületek reaktiválása. Itt elsősorban a Masaryk elnök által alapított Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társa­ságra, a pozsonyi Toldy Körre és a kassai Kazinczy Társaságra gondolunk. Állami és közhivatalokban, hivatalnokok felvételénél engedélyeztessék a magyar nemzetiségűek felvétele is. Miként Magyarországon a szlovákok számára, Csehszlovákiában is a magyarok számára adassék meg a szavazati jog mind a parlamenti, mind a községi választások­225

Next

/
Thumbnails
Contents