Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

ló úr, egy magasrangú szlovák jogászokból álló társaságban nyilvánosan azt az álláspontot fejtegette, hogy a magyar kormány által hatálytalanított és egyezménysértőnek nyilvánított 16. számú véghatározat sokkal helyesebb volt, mint a most meghozott 26. számú véghatározat. Nem kell rámutatni, hogy a 16. számú véghatározat azon bűnös tátrai véghatározatok közé tartozott, amely a csehszlovákiai magyarság teljes koldusbotra juttatását eredményezte volna és mérhetetlen nemzeti kárt okozott volna. Kérjük Követ Urat, hasson oda a magyar kormánynál, hogy dr. Márk László urat, aki már a Tátrában, az 5. és a 16. számú véghatározatok meghozatalánál mint kormánymegbízott részt vett, váltsa le, mivel eddigi szereplésével bebizonyította, hogy nem tudja képviselni Magyarország és a csehszlovákiai magyarság érdekeit. Sajnálattal kell megállapítani azt is, hogy a reszlovakizációval kapcsolatban súlyos és sorozatos mulasztás terheli a magyar kormány itteni első meghatalmazottját, Rosty-Forgách Ferencet is - más kérdést egyenlőre szándékosan nem érintünk -, aki a maga személyében nem foglalt el ebben a kérdésben olyan gerinces és a csehszlovákiai magyarság érdekeit védő álláspontot, mint amire szükség lett volna. Tudomásunk és konkrét adataink vannak arról, hogy Rosty-Forgách úr a reszlovakizációs akciót helyeselte, azt jónak és helyesnek jelentette ki, sőt olyan kijelentést is tett, hogy a maga részéről teljes mértékben támogatná azt a csehszlovák kívánságot, hogy további egyhónapos póttoborzást engedélyezzen a magyar kormány. Aki ebben a rendkívüli komoly kérdésben ilyen lanyha, komolytalan és a magyarság érdekeivel ellentétes álláspontot hirdet, aki ezt nyíltan hangoztatja, az nem képviselheti ilyen exponált helyen a magyarság és a magyar kormány érdekeit, s attól nem várható el, hogy a magyar kormányt politikai vonalon a valóságnak megfelelő információkkal és helyzetjelentésekkel lássa el. Tudomásunk van arról is, hogy Rosty-Forgách urat egyéb személyi, családi, üzleti és hivatali érdekei is arra kényszerítik, hogy a kötelező gerinces nemzeti magatartás helyett a kompromisszumokat segítse elő. A csehszlovákiai magyarságnak teljes részletességgel tudomása van arról, hogy Rosty-Forgách úr ugyanakkor, amikor a magyarság ezreit forgatják ki otthonukból, vagyonkájukból, éppen az ő asszisztálása mellett megkötött egyezmények és véghatározatok alapján, Csehszlovákiában lévő egyéni vagyonát mentegeti, s ennek következtében nem is lehet tőle elvárni kemény és minden kritikát kibíró harcos magatartást. A magyar kormány szerény nézetünk szerint csak egyetlen konzekvenciát vonhat le ebből. A MAGYAR SZÓ ÜLDÖZÉSE Felhívjuk Követ úr figyelmét arra, hogy ugyanakkor, amikor a magyar bizottság Pozsonyban tárgyal és napról napra újabb engedményekkel veszélyezteti a csehszlovákiai magyarság nemzeti létét, a Nyitra környéki színtiszta magyar falvakban, így Vicsápapátin, Nyitraegerszegen az elmúlt héten kidobolták, hogy magyarul beszélni 200