Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

A felvidéki kérdésnek több történelmi ténye van. I. TÖRTÉNETE 1. Az első čSR-t a henleinista németek és a hlinkás szlovákok rombolták szét. A magyarság már számának kicsinysége folytán - 600 000-t tüntettek fel a csehszlovák statisztikák - sem tehette meg, annál is inkább, hiszen a magyar párton felüli [?] Csehszlovákiai Kommunista jártnak magyar tagozata is volt, s a mostani csehszlovák külügyminiszter-helyettes, dr. Vlado Clementis 1938 előtt még magyar iskolákat követelt a kormánytól. Csehszlovákia szétverésében a felvidéki magyarság legfeljebb harmadik helyen lehet felelős. 2. Az 1938-as lecsatolás után azonnal súrlódások voltak a magyar királyi kormány és a demokratikus felvidéki magyarság között. Már a lecsatolás pillanatában kirobbant a Sztranyovszky-Mécs László ügy.

1 A fennálló rezsim ellen természetesen elkeseredettség támadt, a parasztság „Minden drága - vissza Prága!", a munkásság „Magyar magyarért - húsz fillér órabér", az intelligencia „Boldogok a lelki szegények, mert övék az anyaország!" tragikomikus jelszavai egész Magyarországon hírhedtek voltak. Az ún. felvidéki szellemet hivatalból kellett üldözni, és a „büdös cseh kommunista" a legenyhébb kifejezés volt a felvidéki demokratikus szellem ellen. 3. A nyilasság egészen vékony rétegben hatott a Felvidéken, de 1940-41-ben már el is vesztette a felvidéki magyarságot, mert az észrevette, hogy ellenzékieskedése német zsákutcába torkollik. Ezt a tényt a mostani népbírósági tárgyalások is bizonyítják. Az 1941-ben megindult zsidóüldözés Szlovákiából átmenekült áldozatait a Felvidék befogadta és demokratikus felfogásához híven támogatta is. Az 1944. aug. 29-én kirobbant szlovák felkelés 30 ezer partizánjából 5 ezer magyar, vagyis lf - a, míg az akkori Szlovákia magyar lakosságának száma az állam lakosságának alig 5%-a volt. A megszervezett partizánmozgalmakon kívül leghíresebb a rozsnyói Petőfi Sándor törzs; szabotálás is történt. 4. A felvidéki diákinternátus

2 szinte minden esztendőben zaklatásoknak volt kitéve a kormány részéről, mert a demokratikus felvidéki szellemiség nem szerette az urambátyám elavult kormányzatát. A nyilasok automata pisztollyal dobálták ki a felvidéki magyar diákokat az Andrássy úd internátusokból. A nyilasság ellen 1944 októberében a felvidéki diákság Sopronban ellenállást szervezett. 5. Az 1938-45 közti időszak mérlegeként megállapíthatjuk, hogy a feudális rendszer alatt sokat szenvedett magyarság ellenzékiségét növelte, de magyarsága és hazafiassága nem csökkent. Az 1944. március 19-e után is büszkén vallja magát magyarnak. 6. A felvidéki magyarság az 1945 ótai szellemi és testi terror ellenére is javarészt 136