Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

28 A dél-szlovákiai zsidók memoranduma Mi, [a] Csehszlovákiához csatolt dél-szlovákiai zsidók képviselői, megállapíthatjuk, hogy lelkiismereti kérdésünk állást foglalnunk a világ előtt. Feltárjuk szomorú helyzetünket, látván elkerülhetetlen szükségességét annak, hogy őszintén beszéljünk, egyrészt mivel nem egyeztünk bele, másrészt mert elterjednek a mende-mondák, amelyek alkalmasak arra, hogy becsapják a nagyhatalmakat, kik illetékesek sorsunk felett határozni. Mi Csehszlovákiában az igazi helyzet? Elegendő idéznünk Ferdinand Peroutkának, a kiváló cseh írónak 1945 októberében, a Hlas oslobodených-ben megjelent egyik cikkét, ahol a szerző javíthatatlan antiszemita elnyomást említve megállapítja, hogy a szlovákiai partizánlázadásban a zsidók 20-22%-ban szerepelnek, míg abban az időben, a nagy összeomlás után, a zsidóknak az aránya nem volt több, mint az összlakosság 0,3 százaléka. A százalék nem emelkedett, mert a német és szlovák katonák 1941-42-es harcában ugyanazok a szlovák katonák, akik ócsárolták a zsidók erőfeszítéseit, megölték, kínozták s elhurcolták őket, a zsidó asszonyokon pedig a legkíméletlenebb erőszakosságokat követték el.

1 Peroutka megjegyzi, hogy zsidókból állt a csehszlovák hadsereg 95%-a Oroszországban, 85%-a Angliában és 85%-a Olaszországban. Az oroszországi csehszlovák hadseregnél főleg magyar zsidókról van szó, akiket a magyar hatóságok mint munkásokat a határon foglalkoztattak, így a magyarok megadták nekik a lehetőséget, hogy a határon átszökjenek, míg a Szlovákiából deportált zsidókat a német és szlovák katonák könyörtelenül megölték közvetlenül a frontra való érkezésük után. A nagy duklai csatában, [s] a Beszkidekben két majdnem teljesen magyar zsidókból álló partizán csapat semmisült meg. A politikai érdekből őrizetbe vett foglyok nagy része zsidó volt. A Németország elleni ellenállási mozgalomban a zsidók nagyobb szerepet játszottak, mint számarányuk után várható lett volna. A zsidóknak mindezen érdemei alátámasztották a szlovák állam tekintélyét, és a szlovákok erőfeszítése most mégis arra irányul, hogy a zsidók katonai áldozatait a szlovák népnek sajátítsák ki. Nem rettenek vissza attól sem, hogy az 1944-es szlovák partizánok tevékenységét szlovák érdemnek követeljék. Valójában azonban a 40 000 partizán túlnyomó része magyar, lengyel és osztrák származású szökött zsidó hadifoglyokból tevődött össze. Ma Szlovákiában 150 000 szlovák „ex-partizán" szere131