Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

13 Memorandum Gyöngyösi János magyar külügyminiszterhez, a magyar kormányhoz és a parlament külügyi bizottságához i Mi, szlovákiai magyarok, végső helyzetünkben kiáltó szóval fordulunk a magyar kormányhoz. Hosszú és átgondolt tusakodás után határoztuk el magunkat erre a lépésre, mert helyzetünk tarthatatlan. Eddig abban reménykedtünk, hogy az a közeledési kezdeményezés, amelyet a felelős magyar kormányzat statuált a magyar külügyminiszter két útjával és prágai tárgyalásaival, javítja helyzetünket, vagy olyan megoldást szül, amely sorsunkban halvány reménységet állít elénk. Gyöngyösi János magyar külügyminiszter második prágai útja és a csehszlovákmagyar egyezmény megkötése után azonban azt tapasztaljuk, hogy a csehszlovákiai magyarság nemzeti, gazdasági és egyéni egzisztenciájában nemcsak hogy semmiféle javulás nem tapasztalható, hanem ellenkezőleg, egész emberi létünk újabb megpróbáltatások elé kerül. Kétségbeesett helyzetünkben minden erőnkkel figyeljük a csehszlovákiai kormányzati intézkedéseket, hogy belőlük valami pozitív jelet kiolvashassunk a csehszlovákiai magyarság sorsára nézve, de semmi ilyen jelet nem látunk sem az intézkedésekben, sem pedig a sajtóban vagy a közvéleményben. Ellenben azt látjuk, hogy a csehszlovák-magyar egyezmény kijátszására súlyos intézkedések történnek. Ezek az intézkedések 1. a reszlovakizációval, 2. az állampolgárság megfosztásáról szóló dekrétumnak a megváltoztatásával és más intézkedésekkel jelentkeznek. Csehszlovákiai számítás szerint 200 000 lesz azoknak a száma, akik Magyarországról Csehszlovákiába fognak áttelepülni. A csehszlovák hatóságok és a Magyarországba küldendő s ott teljes szabadsággal működő bitottságok ezt a számot el akarják érni. Ennek ellenében áttelepítenek Csehszlovákiából 200 000 magyart. A reszlovakizációval a tervek szerint további 200 000 magyart kívánnak elszlovákosítani. Az eddigi egzisztenicális válságba lökött magyarság ugyanis tömegesen kényszerül arra, hogy szlováknak vallja magát, mert csak így kaphatja vissza elvont nyugdíját, 119