Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

magyar között. E magyar néptömeg további sorsa nem kétséges. A szlovák tervek szerint előreláthatólag 300 ezer ember szlováknak vallja magát, hogy az állampolgárságot megkaphassa. A szlovákok ugyanis visszaadják az állampolgárságot ama magyaroknak, akik önként szlovákoknak vallják magukat. E számításaik valószínűen be is válnak. Az állampolgárság elnyerése ugyanis a nyomortól, az állástalanságtól és az otthonból való kidobás veszélyétől menti meg a magyarságot. Alátámasztja ezt a szociális okot még az, hogy az ottani magyar felfogás szerint a magyar kormány eladta a csehszlovákiai magyarokat és hozzájárult ahhoz, hogy őket a vesztes háború egyik jóvátételének tekintsék. A szlovák számítás szerint a lakosságcsere után körülbelül 150-200 ezer magyar marad még, akiket a magyar kormánynak majd a békekonferencia után kell Magyarországra áttelepítenie. Ezzel a csehszlovák elképzelés szerint a magyarkérdés megoldottnak látszik. III A csehszlovák körök több alkalommal hivatalos nyilatkozatokban kijelentették, hogy semmi jogot nem adnak a csehszlovákiai magyarságnak. Az egyezmény is csak átmeneti időre biztosít némi jogot, de nem a politikait és nem a kulturálisát - csupán azt, hogy a további tárgyalásokra való tekintettel egyelőre senkit nem utasítanak ki s a magyarok vagyonát nem kobozzák el. Tehát negatívumot nyújt csupán, melyre egyébként minden embernek joga van, s annak elismerése nem számít semmiféle kedvezménynek. A teljes politikai és kulturális elnyomás továbbra is megmarad. Ezeknek egyik legszomorúbb részlete a magyar elemi oktatás teljes hiánya. Megjegyzendő, hogy csehszlovák részről még ezeket a jogokat sem adják meg hiánytalanul. A magyarság gazdasági elnyomása tovább tart. A városokban erős a magyar elem megfélemlítése és közigazgatási visszaszorítása, az ipari és kereskedelmi pályáról való eltüntetése. IV Csehszlovákia nemzetközi helyzete az utóbbi időben erősen romlott. Ennek következménye az, hogy a csehszlovák kormány fél a békeértekezlettől és attól tart, hogy a nagyhatalmak által újjárendezési alapul elfogadott etnikai elvet a csehszlovákiai magyar viszonylatban terhére alkalmazni fogják. Ezért igyekszik még a békeértekezlet előtt megegyezést létrehozni Magyarországgal, mégpedig úgy és olyan kedvező módon, amilyen kedvező megoldásra a békeértekezleten még akkor sem számíthatna, ha nemzetközi helyzete szilárd lenne. Sajnos, a magyar hatóságok ezen a téren némileg támogatják ezt a törekvést, s a békeértekezlet előtt létrejött csehszlovákmagyar egyezmény első lépés ehhez. A mindenáron való megegyezés Magyarorszá117