Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948
„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)
szabad, magyar iparos jogot nem kap, tiszta magyar falvakba befészkedődnek a szlovák kereskedők... stb., stb. Miniszter Úr, itt a magyar elveszett. Ha Önök nem tartanak ki a terület-visszacsatolás mellett, akkor az egymillió magyar örökre elveszett, és soha többé nem lesz Érsekújvár, Léva és a többi magyar város, valamint színtiszta magyar falvak Magyarország. Mit akar a külföld Szlovákiával? Miért pártolják, hiszen Szlovákia nagyobb Hitler-csatlós volt, mint Magyarország. Szlovákia 12 nappal hamarabb üzent Amerikának hadat, mint Magyarország. Még ma is Tiso mellett van a szlovákság 90%-ban. Ezt Magyarország miért nem pengeti meg a rádióban az egész világ előtt? Magyarország már 1944. március 18-án hitet tett Anglia mellett 1, Szlovákiában az első partizán a németek ellen csak 1944. aug. 29-én bukkant fel 2, tehát jóval később. Mi bízunk a magyar Külügyminiszter Úrban, s tudjuk, hogy ezt a területet visszacsatoltatja májusban. A tótok minket szudétanémet vidékre, Morvaországba és Árvába akarnak szétszórni, ezt, Miniszter Úr, ne engedjék. Megelégedettség, tartós béke és igazságos béke csak akkor lesz, ha nyelvi határok lesznek. Ezt ki kell vívni a magyar külpolitikának, mert erre a területre a tótoknak semmi joguk és semmi közük nincsen... Hogy Külügyminiszter Úr a Felvidék hangját - ezt a levelet megkapja-e, kérjük, hogy azt a rádió az esti 10 órai beszámolójában mondja be burkoltan, valahogy így: „Szlovákiai magyarok sorsát ismerjük, az ottani helyzetükről mindent tudunk." Legalább megnyugszunk, hogy Miniszter Úr személyesen olvasta panaszainkat, aggódásunkat. Akár angol, akár amerikai vagy orosz misszió, győződjön meg a vidék 98%-os magyar mivoltáról és az itteni bánásmódról, de ne a csehszlovák vezetők járjanak velük. Abban a reményben, hogy a Felvidék visszakerül az igazság szerint Magyarországhoz, mindannyian legmagyarabb üdvözletünket küldjük a Magyar Köztársaság külügyminiszterének. Valahol a Felvidéken 1946. II. 24. Felvidéki magyarok 115
